Obama az európai követeléseknek tett eleget, amikor az afganisztáni háború megkezdése óta először kivonulási stratégiáról beszélt – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az elnök részéről ez egy jó taktikai húzás volt, amellyel megnyugtatta és további katonák küldésére bíztatta a NATO szövetségeseit. Obama láthatóan igyekszik a transz-atlanti kapcsolatokban változást hozni az által, hogy európai követeléseket is teljesít. A 30 ezer katona térségbe küldése ugyanakkor kompromisszumos döntés, korábban 35 ezer fős csapaterősítésről szóltak a Pentagonból kiszivárogtatott hírek.
Az Obama-beszéd jelzés értékű volt Afganisztán szomszédai számára is, felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség egyszer otthagyja az országot és akkor lokális problémává válik a radikális elemek kezelése. Az iráni ópiumfogyasztás hirtelen megugrása már most is jelentős probléma, de a kínai ujgurok Afganisztánba vándorlására is számítani lehet, ha magára marad a régió – hívja fel a figyelmet Tálas Péter.
A 2001-ben megdöntött tálib rendszer régi formájában már nem valószínű, hogy visszatér, nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy erősen nacionalista iszlám társaság veszi át a hatalmat a nemzetközi csapatok távozása után. Egy ilyen erő kormányra kerülése elfogadható lehet abban az esetben, ha stabilitást hoz a térségbe, a végső cél egy stabil Afganisztán, vagy demokratikus, vagy autoriter módon – véli a szakértő. Tálas Péter hangsúlyozta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben Afganisztán a globális terrorizmus fellegvára lesz.
Obama helyi idő szerint kedden jelentette be, hogy 30 ezer újabb katonát küld a térségbe az elkövetkező hónapokban és 2011 közepéig elkezdi az amerikai katonák hazahívását. Az elnök döntését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának és nem is feladata egy véget nem érő elköteleződés Afganisztánban.
Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jelentette veszély továbbra is létezik és konkrét fenyegetést jelent az Egyesült Államok biztonsága számára, ezért “létfontosságú nemzeti érdek” a 30 ezer fős csapaterősítés – mondta az elnök. Az első katonák még karácsony előtt megérkeznek majd Afganisztánba, de májusig mindannyian elfoglalják majd helyüket – írja a New York Times. A katonák elsősorban az ország legsűrűbben lakott területeinek biztosítanak majd védelmet, Kabul, Khost és Kandahar, a tálibok „fővárosa” számára.
Obama kijelentette, hogy a stratégia célja, hogy a háborút sikerre vigye és visszaszorítja a tálibokat Afganisztán nagy részén, nagyobb védelmet biztosítva az afgán embereknek. Az elnök hangsúlyozta, hogy erőteljes nyomást fog gyakorolni Afganisztánra annak érdekében, hogy létrehozza saját hatékony katonai erejét és egy hatékonyabb afgán kormányt.
Az elnök szokatlanul határozottan figyelmeztette Hamid Karzai afgán elnököt, akinek az újjáválasztását csalások kísérték, és a kormányát korrupcióval vádolják. Kijelentette: vége a “biankó csekkek” korszakának, “világosan megmondjuk, mint várunk a segítségünkért cserébe”. A pakisztáni kormányfő azonban aggodalmának adott hangot Obama keddi bejelentése miatt. Juszuf Raza Gilani attól tart, hogy az amerikai csapaterősítés hatására még több afganisztáni fegyveres lázadó lel menedékre Pakisztánban.
Az amerikai elnök fontosnak nevezte, hogy Afganisztán és a szomszédos Pakisztán hatékony partnerei legyenek egymásnak. Kijelentette: nem szabad eltűrni, hogy az afganisztáni tálibok menedéket találjanak Pakisztánban, de nem szólt arról, hogy Washington esetleg további kézzelfogható ösztönzést adna Iszlámábádnak a probléma megoldására.
A washingtoni bejelentés után Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár közölte, hogy a szervezet legkevesebb 5000 újabb katonára számít a szövetségesektől az afganisztáni csapaterősítéshez. A létszám ezzel megközelítené a McChrytal által javasolt 40 ezres csapaterősítő létszámot.
Több ország máris reagált Obama nyilatkozatára. Mások mellett szlovák, lengyel, spanyol, brit és francia részről jelezték, hogy hozzájárulnak az afganisztáni kontingens bővítéséhez.
Az afganisztáni erők főparancsnoka, McChrystal tábornok szeptemberi jelentésében figyelmeztette az elnököt, hogy Afganisztán biztonsági helyzete olyan súlyos, hogy jelentős katonai utánpótlás nélkül a háborút elveszíthetik.
