“Azonnal írtam a hetilap főszerkesztőjének” – jelentette ki Rogozin újságírók előtt, hangsúlyozva, hogy az utóbbi neve nem publikus.
“A magát The Economistnak nevező magazin jobban tenné, ha nevet változtatna és átkeresztelné magát James Bond magazinra” – tette hozzá, mosolyogva megjegyezve, hogy ezután nem olvassa a hetilapot még gazdasági kérdések kapcsán sem.
“Elvben a NATO mellé akkreditált orosz diplomatákat szívesen látják. A valóság ennél zavarosabb” – írta múlt csütörtöki számában a hetilap az Amerika, Európa és Oroszország közötti “új európai egyensúlyt” elemző írásában.
“Több mint egy évtizede az orosz katonatisztek teljes bizalommal közlekedhettek a NATO brüsszeli központjának labirintusában, akárcsak a többi “partnerország”, mint például Svédország, Finnország vagy Málta képviselői” – írja a The Economist.
“A valóságban viszont az orosz képviselet telis tele van kémekkel” – írta a lap, egy diplomatára hivatkozva, s emlékeztetve arra a minapi esetre, amikor orosz katonatisztek azonosító kitűzőjüket elrejtve akartak részt venni egy belső NATO-tanácskozáson. A szövetségnek emiatt őrséget kellett felállítania a hasonló tanácskozások bejáratánál.
James Apparthurai NATO-szóvivő nem kívánta az esetet kommentálni.
2009 áprilisában a NATO kémkedés miatt kiutasított két orosz diplomatát, s februárban szintén Moszkva számára való kémkedés miatt ítéltek el egy volt észt magas rangú külügyi illetékest.
Oroszország és a NATO a történtek ellenére az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) képviselőjének Brüsszelbe küldéséről tárgyal a terrorellenes együttműködés elősegítése érdekében.
