A kiszivárgott, titkos jelentés az iraki háborúban való brit részvételt vizsgáló parlamenti bizottság számára készült és a hadsereg magas rangú tisztjeivel készített interjúkból, bevetések utáni jelentésekből áll. Kiderül belőle, hogy a Blair-kormány félrevezette a közvéleményt.
Miközben Tony Blair azt hangoztatta, hogy nem akarja megdönteni Szaddám Huszein rezsimjét, és nem készül támadást indítani Irak ellen, a hadsereg már 2002 februárjától az ország lerohanásának tervein dolgozott. Ezt szándékosan eltitkolták a közvélemény elől.
A katonai vezetés számos súlyos hibát és mulasztást követett el rosszul megtervezett akciók során. Előfordult, hogy katonák csupán öt tölténnyel indultak a frontra. Megfelelő szállítóeszköz híján több katonát civil gépekkel vittek Irakba, de volt, akitől a repülőtéri hatóságok elkobozták a kézipoggyászként feladott fegyvereket. Továbbá a britek rádiói déltájban rengetegszer felmondták a szolgálatot a hőség miatt.
Az előkészületlenség és a szervezetlenség mértékét az is mutatja, hogy a háború utáni újjáépítés terveit csak három héttel a támadás megindítása után kezdték kidolgozni. Nem volt semmilyen előzetes elképzelés, hogy Bagdad elfoglalása után mit kell majd tenni. A jelentés kitér arra, hogy a katonák nem voltak felkészülve a civil lakosság a genfi egyezményekben megkövetelt védelmére sem.
