Kárpátalja megye oktatási főosztálya és az ukrán oktatási minisztérium kedden megerősítette, hogy az ukrajnai magyar és más nemzetiségi iskolákat a következő tanévtől kezdve azért nem látják el anyanyelvű tankönyvekkel, mert fokozatosan ukrán nyelvű oktatásra kell átállniuk.
A kárpátaljai közoktatási hatóság a sajtóval azt közölte, hogy az ukrajnai nemzetiségi, köztük a magyar nyelvű iskolai tankönyvek kiadásának megszüntetése logikusan következik Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter 2008-ban kiadott 461. számú rendeletéből, amely azt tűzte ki célul, hogy fokozatosan az állam nyelvére állítja át az ukrajnai kisebbségek iskolai oktatását.
Az oktatási minisztérium a 2010-2011-es tanévtől kezdődően nem finanszírozza az ukrajnai nemzetiségi – magyar, román, orosz és lengyel – iskolák anyanyelvű tankönyvekkel való ellátását az államnyelv oktatásának hatékonyabbá tétele érdekében, jóllehet a kérdés, amely a kormány hatáskörébe tartozik, még nincs teljesen lezárva.
Rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint ezzel ellehetetlenül az ukrajnai magyar oktatás. Mint Orosz Ildikó az FN.hu-nak elmondta, a mostani döntés a kisebbségi jogok egyértelmű csorbítását jelenti. „A kisebbségi jogokat biztosító törvények léteznek, amelyek követik az európai normákat. Ezeket azonban rendeletekkel felülírják. Rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában” – hangsúlyozta Orosz Ildikó.
Hozzátette: olyan jogokat vonnak el, amelyek még a szovjetrendszerben is éltek, hiszen akkor lehetett az oktatás nyelvén felvételizni. Most viszont épp ezt vették el a kisebbségektől, így a magyaroktól is. Mint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kifejtette, ez egy 2004 óta tartó folyamat, amelynek lényege, hogy az esélyegyenlőség jegyében mindenki ukránul felvételizzen. Ennek érdekében pedig már felső tagozaton megszüntetik a kisebbségi nyelven való oktatást. Orosz Ildikó azonban megjegyzi: ettől még az esélyek egyenlőtlensége megmarad, hiszen lesz (az ukránok), akik anyanyelvükön felvételizhetnek, míg mások (például a magyarok) nem.
A magyarokat sújtja leginkább
Lapunk azon felvetésére, hogy a rendelkezés elsősorban az oroszajkúak ellen irányul, Orosz Ildikó úgy reagált, hogy az mégis leginkább a magyarokat sújtja. Kiemelte: Ukrajna 51 százalékának orosz az anyanyelve, ezért azt szeretnék elérni, hogy az orosz is államnyelv legyen. Ebben az esetben a magyarok választhatnának, hogy oroszul vagy ukránul tennék a vizsgákat.
Ráadásul a többi kisebbség nem rendelkezik olyan fejlett iskolahálózattal, mint a körülbelül 150 ezer főt számláló magyar közösség: egyedül a románoknak vannak még intézményeik. A lengyelek 71 százaléka például az ukránt tartja az első nyelvének, így számukra nem probléma az új szabályozás. (Ukrajnában 1800 orosz, 100-100 magyar és román, valamint négy lengyel tannyelvű iskola működik. Intézményesített magyar iskolai tankönyvkiadás 1945 óta van Kárpátalján.)
Orosz Ildikó szerint a magyar pedagógusok teljesen ellehetetlenülnek, sokaknak az állása is veszélyben van. Az 50-es korosztály ugyanis soha nem tanult ukránul, számukra az orosz volt a kötelező annak idején, így nem is beszélik tökéletesen az államnyelvet.
Gyenge érdekérvényesítés
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint a megoldás a hatékonyabb érdekérvényesítés lenne az anyaország részéről, ez azonban jelenleg nagyon gyenge. Orosz Ildikó emlékeztetett: a magyar kormány már próbált tárgyalni, ám ezek nem vezettek semmilyen eredményre. A kárpátaljai magyarok harcolnak, feljegyzéseket írnak, aláírást gyűjtenek, ám úgy érzik, ügyük még a nemzetközi sajtó érdeklődését sem kelti fel.
Az elsorvadás veszélye
Az utóbbi évek ukránosító politikája rendkívül nehéz helyzetbe hozza a kárpátaljai magyarságot. Az ukrán oktatásügyi miniszter rendeletei – a bolognai rendszerre való hivatkozással – erőszakos nyelvi asszimilációt eredményeznek, kérdéses, hogy a kárpátaljai magyar közösség meddig tud ennek ellenállni – mondta Milován Orsolya az FN.hu-nak. A Nézőpont Intézet elemzője hozzátette: a magyar szülők egyre nagyobb arányban választanak ukrán oktatási intézményeket magyar iskolák helyett, sőt már az óvodaválasztásnál is megjelenik – a gyerekek jövőjére való hivatkozással – ez a tendencia. Ha a magyar iskolák elnéptelenednek, a magyar oktatási rendszer és végső soron a helyi magyar társadalom is elsorvad.
A szakértő szerint az ukrán oktatási rendszer változásai hátrányosan érintik a többi ukrajnai kisebbséget is, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a nyolcmilliós (Vlagyimir Putyin szerint 17 milliós) orosz kisebbség könnyebben ellenáll egy ilyen nyomásnak, mint a 150 ezernyi magyarság. Ráadásul az elnökválasztáson egyik legesélyesebbnek tartott jelölt, Viktor Janukovics is az ő pártfogójuknak számít. „Megfigyelhető, hogy a kormányon lévők – pártállástól függetlenül – ukránosító politikát folytatnak, ebben nem volt kivétel a narancsos forradalom előtti Janukovics-kormány minisztere és a Julia Timosenko által kinevezett jelenlegi oktatásügyi miniszter között” – véli az elemző.
Magyarországnak a szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan a kárpátaljai magyarságot diszkrimináló rendelkezések ellen is tiltakoznia kell. Ám minden ilyen tiltakozás csak akkor járhat sikerrel, ha az anyaország megfelelő nemzetközi tekintéllyel rendelkezik a szomszédos állam előtt. Ez esetben a nemzetközi figyelem odairányítása is segítséget jelenthet a helyi közösségnek – hangsúlyozta Milován Orsolya.
Lapunk az ügyben tervezett lépésekről megkérdezte a Külügyminisztériumot is, választ azonban későbbre ígértek.
