Külföld

Az EU engedett a cseheknek

admin
admin

2009. 10. 29. 21:53

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtök este abban a szövegben, amelynek alapján teljesíthetők a Lisszaboni Szerződés ratifikálásához feltételként szabott cseh kérések. Bajnai szerint érvényesültek a magyar érdekek.

Csehország eredetileg azt kérte, hogy mentesítést kapjon az alapvető jogok chartájának hatálya alól.

A források leszögezték: az elfogadott szövegben semmilyen utalás nem szerepel a Benes-dekrétumokra.

Szabad az út

Szabad az út a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációja előtt – közölte csütörtök este Brüsszelben Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke.

Közlése szerint annak a lábjegyzetnek a szövegét, amelyet Václav Klaus cseh államfő felvetése nyomán elfogadtak, a Csehország szomszédságában fekvő országok is jóváhagyták.

Klaus azt követelte, hogy Csehország kapjon felmentést a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, nehogy arra hivatkozva a második világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphessenek fel.

Erő és jóakarat

“A megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus vezetői erőt és jóakaratot tanúsított” – fogalmazott Reinfeldt.
A svéd kormányfő kitért arra is, hogy az alapjogi charta hatálya alól a cseheknek adandó mentességet nem most kell ratifikálniuk a tagállamoknak. “Nem tudom, mikor, de egy későbbi időpontban” – mondta Reinfeldt.

Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint immár semmi nem akadályozza a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációs folyamatának gyors lezárását. Jiri Weigl, Klaus hivatalának vezetője azt mondta, hogy a köztársasági elnök nagyon jónak találja az elért eredményt, és nem fog több aggályt felvetni a szerződéssel kapcsolatban.

Elhárultak a politikai akadályok

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt közölte, hogy minden politikai akadályt sikerült eltávolítani az útból, és hogy a Lisszaboni Szerződés nagyon gyorsan életbe léphet, miután azt jóváhagyja a cseh alkotmánybíróság.

Diplomaták közlése értelmében a tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott formula biztosítja azt, hogy a Benes-dekrétumokat az európai jog nem nyilváníthatja érvénytelennek. E veszély azonban a cseheken kívül a többi ország szerint nem is állt fenn, hiszen a Lisszaboni Szerződésnek és az ahhoz kapcsolódó alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya.

A francia tárgyalóküldöttség tagjainak vélekedése szerint amennyiben a cseh alkotmánybíróság a jövő kedden elveti a Lisszaboni Szerződéssel szemben felhozott alkotmányossági aggályokat, akkor Václav Klaus még november folyamán aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt, és azt a hónap végéig Rómában letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben számolni lehet azzal, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba lép.

Azzal, hogy elhárult a politikai akadály a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozandó új uniós tisztségek betöltése elől is, a csúcstalálkozón hírek szerint megállapodás született arról, hogy az Európai Tanács elnöke néppárti, a saját diplomáciai apparátussal megerősítendő külügyi főképviselő pedig szocialista lesz. Az előbbi posztra most leginkább Jan Peter Balkenende holland kormányfőt tartják a favoritnak az esélylatolgatók, miközben Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök eszerint kiesett a versenyből.

Bajnai elégedett

Elhárult az akadály a Lisszaboni Szerződés életbe lépése elől – közölte csütörtök este Brüsszelben Szollár Domokos kormányszóvivő útján Bajnai Gordon miniszterelnök.

Bajnai az EU-csúcstalálkozó első ülésnapjának végén kiemelte: “sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket. Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs”.

Bajnai szerint a Lisszaboni Szerződést elsőként ratifikáló Magyarország “megnyugvással és örömmel fogadja, hogy sikerült tisztázni a szerződéssel kapcsolatos félreértéseket és aggályokat, így a ratifikációs folyamat lezárulhat, a szerződés pedig a közeli jövőben életbe léphet”.

Az Európai Tanács eszerint magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik.

Teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit – olvasható a közleményben.

Bajnai megfogalmazása szerint Václav Klaus alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni. “A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az Alapjogi Charta teljes értékű védelmét.
Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a Charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják” – áll a tájékoztatásban.

A magyar miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet. Ez szerinte minden szlovák állampolgár érdekét szolgálja, és egyben a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében fontos magyar célkitűzés volt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.