A 192 tagú testület majdnem minden tagja – 187 – megszavazta az erről szóló határozatot, csak hárman voltak ellene: az Egyesült Államok, Izrael és Palau. A Marshall-szigetek és Mikronézia tartózkodott. A vitában felszólaló kubai külügyminiszter kijelentette, hogy az embargó Barack Obama amerikai elnök hatalomra jutása óta is “érintetlen”, a kormányzati váltás “nem hozott semmiféle változást” benne.
A kubai megfogalmazásban blokádnak nevezett korlátozásokat “erkölcsileg elfogadhatatlannak” minősítette.
Susan Rice amerikai nagykövet visszautasította az “ellenséges” hangnemet, amely “közvetlenül a hidegháború maradványa”. Felsorolta, hogy az Obama-kormányzat milyen lépéseket tett már a korlátozások enyhítésére, s kijelentette: reméli, hogy “ez a további változások kiindulópontja lehet”.
A szerdai határozat nem kötelező annak ellenére sem, hogy a közgyűlés immár 19. éve fogad el ilyen értelmű felszólítást. Washington már régen értésre adta, hogy nem adja föl az embargót mindaddig, amíg Kubában a demokrácia irányába mutató politikai, gazdasági és pénzügyi változások be nem következnek.
