A kilencévi büntetésének kétharmadát letöltő egykori boszniai szerb államfő (Radovan Karadzic utóda) szabadlábra helyezését azzal indokolták a hágai bírák, hogy Plavsic beismerte bűnösségét. Annak idején nagy feltűnést keltett – és a bírákra mély benyomást tett – vallomásában egyebek közt ezt mondta: sok ezer ártatlan ember vált áldozatává annak az erőfeszítésnek, hogy elűzzék a horvátokat és a muzulmánokat a szerbek által igényelt területekről. „Az a tudat, hogy én is felelős vagyok emberek súlyos szenvedéséért és népem becsületének beszennyezéséért, örökre nyomasztani fog” – jelentette ki Hágában Plavsic.
Kevésbé ismert azonban az az interjú, amelyet a volt politikus a közelmúltban, hinsebergi börtönében adott egy svéd folyóiratnak, amikor már várható volt idő előtti szabadon engedése. Mondanivalójának lényege egykori hágai vallomásának a visszavonása volt. A svéd újságírónak beismerte: csak azért mutatott bűnbánatot a bírák előtt, hogy rövidebb szabadságvesztéssel megússza a pert. „Elmondta, hogy még mindig gyűlöli a muzulmánokat, és meggyőződése: az al-Kaida kiképzőtáborokat tartott fenn az egykori Jugoszláviában, s azokban 80 ezer katonát képezett ki. Ezeknek az volt a feladatuk, hogy csökkentsék a keresztények számát az országban, miáltal a muzulmánok egy idő múlva átvehetnék a hatalmat az országban” – idézte Plavsic szavait a svéd újságíró.
Az interjú fényében más megvilágításba kerül a hágai törvényszéknek az az indoklása is, amely szerint Plavsic „haladásról tett tanúságot a (társadalmi) visszailleszkedés terén” – például azáltal, hogy a börtönben főzéssel és sütéssel foglalkozott. Nordgren az interjú során megtudta, mi volt a „konyhai buzgóság” oka: Plavsic “azért főzött saját magának, mert nem akart a többi fogollyal együtt étkezni. Azok között ugyanis muzulmánok is voltak.
