Az Európai Unió reformszerződéséről másodszor kiírt ír népszavazáson a részvevők kétharmada támogatta a dokumentum elfogadását – jelentette be szombaton az ír választási bizottság a szavazatok összeszámlálása után.
Beszámolója szerint a pénteki referendumon a mintegy hárommillió választópolgár 58 százaléka járult az urnák elé, akiknek 67,1 százaléka támogatta voksával a lisszaboni szerződés elfogadását. Ez éles ellentétben áll a tavaly júniusi, kudarccal végződött első referendummal, amelyen 51 százalékos részvételi arány mellett a “nem” szavazatok – nagy meglepetésre – 53,4 százalékos többségbe kerültek.
Az európai szolidaritás
„Köszönjük, Írország” – mondta sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, miután a részeredményekből ismertté vált: a pénteki ír népszavazáson a többség igent mondott az Európai Uniót megreformáló lisszaboni szerződésre. A támogató állásfoglalás a gazdasági válság időszakában “az európai szolidaritás értékét mutatja” – mondta az Európai Bizottság elnöke. Úgy vélte, a mostani, megismételt népszavazáson immár sokkal tájékozottabbak voltak az ír polgárok a lisszaboni szerződés ügyében, mint a tavalyi, kudarccal végződött referendumon. Az EU garanciákat adott Írországnak arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos bizonyos ír aggályok alaptalanok, valamint fenntartotta az “egy ország, egy EU-biztos” szabályt.
Az Európai Bizottság elnöke szerint minden remény megvan arra, hogy a lisszaboni szerződést most már mindegyik tagországban hivatalosan is ratifikálják. Írországon kívül ezzel még Lengyelország és Csehország adós.
A lengyel elnököt meggyőzte, a cseh elnököt nem
Az ír igen után a lengyel elnök is “haladéktalanul” alá fogja írni a dokumentumot – jelentette ki az államfői hivatal vezetője Varsóban. Nehéz lenne konkrét dátumot mondani, de minden “fölösleges késedelem” nélkül meg fog történni – mondta Wladyslaw Stasiak, aki szerint hetek sem telnek bele. A lengyel törvényhozás mindkét háza már tavaly elfogadta a reformszerződést. Kaczynski azonban – Írországra hivatkozva – mindmáig halogatta a dokumentum aláírását. Donald Tusk lengyel kormányfő reményét fejezte ki, hogy Kaczynski gyorsan aláírja a dokumentumot.
A cseh elnök viszont nem tartja jónak, hogy Írországban megismételték a lisszaboni szerződésről szóló népszavazást. Václav Klaus ellenzi a lisszaboni szerződést, s a dokumentum aláírását eddig elutasította. Az írországi népszavazás eredményét Klaus nem akarta kommentálni. Stefan Füle, a cseh kormány európai ügyekért felelős minisztere viszont üdvözölte a reformszerződés ír jóváhagyását. “Jó lesz odafigyelnünk az írekre, akik két népszavazást tartottak – és pillantsunk a csehekre, akiknél az alkotmánybíróság másodszor foglalkozik a szerződéssel” – mondta. “Remélem, hogy követni fogjuk az ír példát” – tette hozzá Füle.
Tökéletes időzítés
Fredrik Reinfeldt, a soros EU-elnök Svédország miniszterelnöke közleményben üdvözölte az ír népszavazási eredményt. Reinfeldt szerint ezután nem kell rendkívüli EU-csúcsot tartani a reformszerződésről. Október végére egyébként is terveznek uniós csúcstalálkozót, amely megítélése szerint “tökéletes időzítés” lehet arra, hogy a szerződésről szót ejtsenek. A svéd sajtóban korábban olyan találgatások láttak napvilágot, hogy Stockholm esetleg rendkívüli EU-csúcsot hív össze, nyomást gyakorolandó Václav Klaus cseh államfőre. Az euroszkeptikus nézeteiről ismert Klaus nem hajlandó aláírni a szerződés cseh parlamenti ratifikációjának okmányait.
Szintén elégedettségét fejezte ki Jerzy Buzek. Az Európai Parlament elnöke úgy fogalmazott, mind Írország, mind Európa számára jó hírről van szó, amely azt is jelenti, hogy az unió – a szerződés életbe lépésével – gyümölcsözőbb és hatékonyabb lesz. Elégedettek voltak az írországi népszavazással az Európai Parlament (EP) különböző frakcióvezetői is. Joseph Daul, a legnagyobb létszámú frakciónak, a kereszténydemokratákat tömörítő néppártiaknak a vezetője méltatta az írek bölcsességét, mondván: különbséget tudtak tenni az igazság és a lisszaboni szerződésről annak ellenzői által terjesztett hazugságok között.A néppárti frakcióvezető a lisszaboni szerződés haladéktalan ratifikálására szólította fel Lengyelországot és Csehországot. Guy Verhofstadt, az EP liberális csoportjának vezetője stílszerűen egy brüsszeli ír sörözőben nyilatkozott a sajtónak és gratulált az íreknek.
A tagállamok vezetői üdvözölték
Az egyes uniós tagállamok vezetői közül üdvözölte a lisszaboni szerződés írországi jóváhagyását a német kancellár. Angela Merkel saarbrückeni rendkívüli sajtóértekezletén gratulált az íreknek és Brian Cowen miniszterelnöknek az igen szavazatok győzelméhez. Úgy értékelte, hogy a szerződés támogatóinak győzelme rendkívül fontos lépés a lisszaboni szerződés mielőbbi életbe lépésének útján. Nicolas Sarkozy francia elnök az Elysée-palota közleménye szerint gratulált az íreknek, hogy “Európát választották” és felszólította a jóváhagyással még adós országokat: a lehető leggyorsabban ratifikálják a lisszaboni szerződést, hogy még az év vége előtt hatályba léphessen.
Gordon Brown brit kormányfő is üdvözölte a népszavazás eredményét, amely szerinte jó Nagy-Britanniának és Európának. A brit konzervatívok viszont az ír népszavazás után is látnak módot a nagy-britanniai népszavazás megtartására, és kampányolni fognak annak megakadályozására is, hogy Tony Blair volt munkáspárti brit kormányfő legyen az EU elnöke – derült ki a Konzervatív Párt második emberének, William Hague-nek a nyilatkozatából. A brit referendum az EU-szerződés szinte biztos bukását jelentené, mert a felmérések szerint a brit választók kétharmada elutasítja a dokumentum törvénybe iktatását.
A magyar kormányfő és a pártok szintén üdvözölték az ír döntést.
