Ezzel egy időben tették közzé azt a utolsó felmérést, amely arról tanúskodott, hogy a németek 80 százaléka továbbra is Merkelt szeretné látni a kancellári székben. A rivális szociáldemokrata kancellárjelöltre, Frank-Walter Steinmeierre ezzel szemben mindössze 20 százalékuk voksolt.
Egyenlő esélyek
Egy másik közvélemény-kutatás ugyanakkor azt erősítette meg, hogy a vasárnapi szavazás eredményeként szinte teljesen egyforma esélye van egy konzervatív-liberális koalíció hatalomra jutásának, mint ahogy annak is, hogy a Németországot 2005 októbere óta kormányzó konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció a hatalmon marad. A két valószínű kormányzati szövetség fő közös vonása az, hogy mindkét esetben az 55 éves Angela Merkel lesz továbbra is a kancellár.
A felmérésekkel kapcsolatban szakértők ugyanakkor óvatosságra intettek és arra emlékeztettek, hogy négy évvel ezelőtt az összes közvélemény-kutató intézet “csődöt” mondott. Akkor mindegyik fölényes győzelmet jósolt egy konzervatív-liberális szövetségnek, végül azonban a Gerhard Schröder volt kancellár vezette szociáldemokraták páratlan hajrával rendkívüli módon előretörtek, és Németországban nagykoalíció alakult.
Merkel az SPD-vel ijesztgetett
A konzervatívok szombati, berlini kampányzáróján Angela Merkel pártelnök-kancellár mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az országot csakis egy konzervatív-liberális koalíció képes határozottan és gyorsan kivezetni a gazdasági válságból. A kancellár minden korábbinál keményebben bírálta a rivális szociáldemokraták gazdasági elképzeléseit, azzal ijesztgetve a választókat, hogy az SPD adót akar emelni. Ezzel szemben Merkel gazdasági növekedést és adócsökkentést ígért és a szociális piacgazdaság, valamint a keresztény emberkép értékei mellett foglalt állást. Közvetve baloldali veszéllyel riogatott arra az esetre, ha a szociáldemokrata párt az egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló Baloldal pártjával szövetséget kötne.
Angela Merkel a választási nagygyűlésen (Fotó: MTI)
A Német Szociáldemokrata Párt drezdai nagygyűlésén Frank-Walter Steinmeier kancellárjelölt ezzel szemben azt hangoztatta: mindenképp el kell kerülni, hogy konzervatív-liberális koalíció alakuljon Németországban. Steinmeier – akárcsak az egész kampány idején – ezúttal is nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az SPD szerint ennek reális alternatívája valójában mi lenne. Megfigyelők szerint ily módon közvetve megerősítette: a szociáldemokraták számára a nagykoalíció fennmaradása az egyetlen kézzel fogható cél.
Az ellenzéki liberálisok kampányzáróján Guido Westerwelle pártelnök Merkelhez hasonlóan szintén egy konzervatív-szabad demokrata koalíció mellett állt ki, és minden más kormányzati szövetséget elutasított. Azt hangoztatta, hogy a liberális gazdaságpolitika teljes mértékben összeegyeztethető a szociális piacgazdaság követelményeivel.
Vasárnap választ Németország
Németországban vasárnap reggel 8 órakor nyitják meg a szavazóhelyiségeket és a 62,2 millió szavazópolgár 27 párt több mint 3500 jelöltje közül választhatja meg a Bundestag – azaz a parlamenti alsóház – 598 képviselőjét. A tényleges képviselői helyek száma azonban több lesz ennél, a pártok ugyanis a választási rendszerből fakadóan többletmandátumokhoz juthatnak. Szakértők szerint ezek a többletmandátumok sorsdöntőek lehetnek és szoros eredmények mellett meghatározhatják a választások kimenetelét.
Az urnákat este 18 órakor zárják, és az exit poll felméréseken alapuló első előrejelzéseket rögtön ezt követően nyilvánosságra hozzák. Nem hivatalos végeredmény hétfő hajnalra várható.
Az országos parlamenti választásokkal egy időben – ugyancsak vasárnap – Németország két tartományában, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben helyi törvényhozási választásokat tartanak.
