A második világháború óta az NSZK-ban, de az NDK-ban is központi téma volt a neonáci, szélsőjobboldali mozgalmak illegalitásba szorítása. Rögtön a háború után erős volt a félelem az elszigetelt helyeken megmaradt náci különítmények újjáéledésétől vagy neonáci csoportok létrejöttétől. A nürnbergi per alatt például ezt kiemelt kockázatként kezelte a szövetséges erők katonai rendőrsége.
A szélsőbaloldali pártok, szervezetek azonban nem igazán voltak napirenden. Az NDK-ban tulajdonképpen ők voltak hatalmon, az NSZK-ban pedig az illegális RAF, azaz Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet képviselte a szélsőbaloldali ideológiákat.
Ellentétes tendencia
A német egyesítést követően, 1990 után jelentős szélsőjobboldali erősödés volt érzékelhető, főleg a volt NDK területén. A keleti régióban tapasztalható magas munkanélküliség, a gazdasági elmaradottság és az alacsony életszínvonal mind kedveztek a szélsőséges nézetek terjedésének. A német szélsőjobboldalt ma a ’60-as években az NSZK-ban létrejött NPD, a Nemzeti Demokrata Párt képviseli Németországban.
Jelenleg azonban egész más szelek fújnak a Rajnától keletre. Míg egész Európában izmosodott a jobboldal, a szélsőjobboldal pedig egyértelműen a választások nyertese, addig Németországban a szélsőbaloldali Die Linke halad rendíthetetlenül felfelé a pártpreferenciákat mérő listákon. A héten az összes többi párt támogatottsága visszaesett, de a Die Linke két százalékos erősödést könyvelhet el a Frankfurter Allgemeine Zeitung felmérése szerint. Ráadásul a legnagyobb csökkenést éppen a CDU által koalícióspartnernek kiszemelt liberálisok szenvedték el, ezzel is rontva Merkelék újrázási lehetőségeit, és növelve egy baloldali blokk kormányra kerülésének esélyeit.
Náluk a bal jobb
Ungváry Rudolf politikai publicista és kutató szerint általános vonás, hogy a jobboldal erősödik. Kelet-Európában azonban az elszámolás elmaradása miatt a szélsőjobboldali szervezetek nem izoláltan, hanem a társadalomba beágyazva működnek, ellentétben Nyugat-Európával. Ezért lehetséges, hogy Németországban a szélsőjobboldali demagógiával nagyjából megegyező szélsőbaloldalira szavaznak most, mint állítja, nagyjából ugyanazok a tömegek. Továbbá az ország keleti részén újraéledő NDK-nosztalgia is jelentős szerepet játszik abban, hogy egy kriptokommunista párt ilyen népszerű lehet ma az egykori Kelet-Németországban.
Ungváry szerint viszont, míg a szélsőbaloldal egy esetleges kormányra kerülés esetén gyorsan konszolidálódna és szalonképesen viselkedne, ugyanez nem mondható el egy nyugat-európai szélsőjobboldali párttól, mely elszigetelten működik évtizedek óta.
Ennek a folyamatnak az eredménye egyébként, hogy Magyarországon a szélsőbaloldal egyszerűen nem rúghat labdába, hiszen értelmiségi stichje miatt rögtön demokratizálódna és feladná előzetes radikális programpontjait.
Felkavarták az állóvizet
A Linkenek kedvez az egyébként meglehetősen nyugodt kampány, melyben ők kavarják fel az állóvizet. A párt mondanivalója egyébként a hagyományos baloldali értékrendre alapul, a munkahelyek megtartására és a jobb munkakörülmények biztosítására. Ellenzi továbbá az ország katonai részvételét az afgán háborúban-írja a Zeit.
A gazdasági válságot pedig a neoliberális piacpolitika bukásának tartják. Hatalomra kerülésük egy esetleges SDP-vel kötött koalíció folytán volna lehetséges. Az SDP azonban többször is kijelentette: kizárja ennek lehetőségét, ők inkább a zöldek felé kacsingatnak.
