Bajnai Gordon rövid politikai karrierjének eddigi talán legígéretesebb napja volt a szerdai: reggel részt vett az ENSZ Közgyűlés általános vitájának megnyitóján, délben együtt ebédelt a szervezet főtitkárával, majd a hivatalos programja szerint este Barack Obama elnök delegációvezetőknek rendezett vacsoráján vizitált. A kulináris protokollesemények között a New York-i Columbia Egyetem nemzetközi kapcsolatok épületének különtermében tartott előadást.
Columbia – mini-ENSZ
Az elitegyetem kampusza ezekben a napokban olyan mintha itt lenne az ENSZ kihelyezett tagozata. Soknyelvű és sokszínű nemzetközi kavalkád teszi még intenzívebbé – így a tanévkezdéskor különben is meglehetősen sűrű – Manhattan elegáns Morningside Heights-i környékét. Nem véletlen, hiszen 2003 óta a World Leaders Forum (a Világ Vezetőinek Fóruma) címmel rendeznek itt szeptember közepén előadói programsorozatot. Hétfőn Argentína jelenlegi (Cristina Fernández de Kirchner), és Finnország egykori első embere (a Nobel-díjas Martti Ahtisaari) állt a katedra mögé, míg kedden Szerbia elnöke, Boris Tadic szólt a többnyire diákoknak szervezett programon.
KÉPGALÉRIA! (fotó: W.V.R.)
A tágas egyetemi kampusz szerda délután nem csak Bajnai Gordon és népes delegációjának tiszteletére telt meg biztonsági emberek és diplomáciai rendszámú autók sokaságával: a volt ENSZ főtitkár, Kofi Annan pár órával a magyar kormányfő előtt tartotta meg a klímaváltozásról szóló előadását. Bajnai különben a Columbia Egyetem Közép-Kelet Európa Központjának meghívására érkezett. Magyarország még nem képviseltethette magát a világvezetők fórumán. Hogy mindehhez eddig még nem mertünk elég nagyot álmodni? Nos, John Micgiel, a Közép-Kelet Európa Központ vezetője szerint nem erről van szó. A világvezetők fórumára kapott már meghívást Románia, Szlovénia, Csehország, Litvánia, Macedónia és Észtország is. “Magyarország mostanában talán már kevésbé számít egzotikus országnak”. Az FN.hu-nak arra a kérdésére, miszerint akkor mégis miért tartották fontosnak meghívni Bajnait, John Micgiel mindössze annyit mondott: “Miért ne? Hozzánk jönnek lengyelek, szerbek, ukránok, szlovákok… Nekünk ez a profilunk”.
Bajnai és a hazai pálya előnye
A nemzetközi kapcsolatok épület 15. emeleti – hagyományosan a kivételes programoknak helyet adó – előadóterme valamiféle rangot sejtet, vagy legalább is az arra érkező magyar számára valami presztízs esélyével kecsegtet. A felfelé haladó lift is zsúfolásig megtelt, mégis csalódás, hogy az emeleten a többség balra indul el, amerre a dán energiaügyi miniszter fogalmazta meg éppen gondolatait. Szemben magyar kollégájával, Connie Hedegaard előadása akkurátusan ki is van plakátolva a biztonsági emberekkel teli folyosón.
A magyar kormányfőt beharangozó szórólapokat és plakáthirdetéseket egyébként egyáltalán nem lehetett látni a kampuszon, éppen azért meglepő, hogy a Deák István professzor által felvezetett Bajnai beszédének kezdésekor szinte minden széket elfoglaltak. Az már más kérdés, hogy a teljes létszámú kormánydelegáció és az itteni magyar főkonzulátus apraja-nagyja önmagában is kitett egy kisebbfajta tömeget. De szép számmal voltak itt azok a magyar-amerikai értelmiségiek is, akik már hétfőn találkozhattak a miniszterelnökkel. Feltűnt a sorok között Bozóki András is, korábbi kultuszminiszter, aki jelenleg a Columbia vendégprofesszora. Komoly hiányérzete támadhatott az embernek azonban, ha a nemzetközi hallgatók összetételét próbálta meg felmérni. Jó, ha a hallgatóság 15-20 százaléka volt külföldi diák…
KÉPGALÉRIA! (fotó: W.V.R.)
Félórás monológja közben Bajnai Gordon lendületét ez a tény cseppet sem zavarta. A kormányfő gazdasági krízisértékelésében a baj alapvető okozati tényezőjeként az elodázott reformokat és a magyar politikai elit közös “negatív kompromisszumát és negatív konszenzusát” nevezte meg. Mint kifejtette, az ország azért nem lett a világválság által térdre rogyott második Izland, mert “mi már hozzászoktunk a válságokhoz”, amely a kormányfő szerint arra volt jó, hogy időben cselekedjünk. Így a világbanki kölcsön ugyan “gyenge”, de legalább valamilyen alapot adó, első megoldási kísérlet volt a válságból való kilábaláshoz.
A kormány érti a leckét – lesz-e szigorlat?
Bajnai a kormányával megértette a krízis üzenetét, amelynek lényege szerinte az, hogy nem csak a globális nehézségekre kell hivatkozni, de “mindenkinek meg kell csinálnia a házi feladatát is”. Mint fogalmazott: a kormány érti a leckét, és a stabilitást szerinte a munkaerőpiac fejlesztésével és a gazdaság felélénkítésével lehetséges elérni. A tavaszi kormányváltáskor meghirdetett reformcsomag hatásairól szólva kiemelte: Magyarország ismét népszerűbb a befektetők körében, hiszen a forint erősödött, az országcsőd-kockázati mutatók a harmadára csökkentek, az ország 8-9 hónap után képes volt visszatérni a pénzpiacokra. Bajnai egy hallgatói kérdésre azt mondta: Magyarország gazdasági stratégiája hosszútávon akkor lehet sikeres, ha hangsúlyosabb szerepet kap a minőségi munkaerő, és jobban tudunk élni azzal, hogy a térségünkben nekünk van a legjobb infrastruktúránk. Ugyanakkor a költségvetésre irányuló másik kérdés kapcsán Bajnai azt is mondta, hogy amennyiben – és erre kevés esélyt lát – a parlament nem fogadja el a büdzsétervezetet, lemond további miniszterelnökségéről.
Az FN.hu azon kérdésére, hogy Magyarország mit profitálhat miniszterelnöke egyhetes, befolyásos személyekkel való találkozókkal tarkított New York-i látogatásából, Bajnai a következőket mondta: “Magyarországnak újra van mit elmondania, újra van mit eladnia”. Hozzátette: fontos embereket tájékoztathatok arról, hogy az ország elindult a fejlődések útján, javulnak a gazdasági mutatóink, biztató a jövőképünk. A miniszterelnök optimizmusát külföldi elemzők jelentéseire is alapozta, amelyek közül szemelvényeket ismertetett a hallgatóságával is. Az FN.hu politikai jövőjét firtató felvetésével kapcsolatban Bajnai mindössze annyit mondott: technokrataként egy évre vállalta a megbízatást, ezt most is így gondolja. „Nem tervezek a választások utánra, pihenni szeretnék, és utána döntök a sorsomról” – fogalmazott.
Darwintól a gravitációs hullámhosszokig
A miniszterelnök Charles Darwinnal búcsúzott a közönségétől. Magyarország példájára vetítve idézte a nagy tudóst, aki szerint nem a legerősebb fajok és nem is a legintelligensebbek maradnak fenn, hanem azok, akik a leghatékonyabban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Bajnainak sok ideje nem maradt a közönségtalálkozóra, megtermett amerikai és magyar biztonságiak állták körbe, és pillanatok alatt kiragadták a tömegből. Egy magyar tudós laboratóriuma felé vették az irányt. Bajnai féltucatnyi biztonsági személyzet gyűrűjében – különösebb feltűnést azért nem keltve – tette meg az ötperces sétát a ragyogó napsütésben fürdő kampuszon keresztül. Márka Szabolcs magyar kutató laboratóriuma, egész pontosan a Columbia Egyetem gravitációs hullámkutatásával foglalkozó csoport központja volt az úti cél.
KÉPGALÉRIA! (fotó: W.V.R.)
A hidrogénbomba fejlesztésével foglalkozó Manhattan Project munkatársainak egykori szomszédságában, egy földalatti helyiségben aztán a magyar kutató és a kormány első embere hosszasan elbeszélgetett. Utóbbi kifejezetten kíváncsinak tűnt, még arra is nyitottnak mutatkozott, amikor a tudós azt is megemlítette, hogy kutatásainak vannak olyan fázisai, amivel Magyarországon is tudna boldogulni, bár mint jelezte, családjával alighanem itt jobban kijönnek. Aztán a 15 perces tudományos vizit végén még egy díszes pénzérme is előkerült a delegáció egy figyelmes tagjától, amit Bajnai Gordon ajándékozott Márka Szabolcsnak és egy munkatársának. A miniszterelnök ezután estére a Metropolitan Múzeumba volt hivatalos, ahol a nagypályás politizálás egy másik újoncának mondható kollégája, Barack Obama amerikai elnök szervezett díszvacsorát az ENSZ nemzetközi VIP-jeinek.
Bajnai Gordon csütörtök reggel, itt tartózkodásának utolsó napján, az elegáns Park East Zsinagógában találkozik amerikai zsidó szervezetek képviselőivel. Itt alighanem újra előkerül az a magyar kezdeményezés, amelynek értelmében a kormány kezdeményezi egy budapesti központú, közeljövőben megvalósuló Népirtás Megelőzési Központ létrehozását, amely az egész világon monitorozná és figyelmeztetné az embereket azokra a térségekre, ahol a népeket faji, vallási, politikai vagy etnikai alapon veszélyeztetnek. Később a politikus Katar emírjével folytat kétoldalú megbeszéléseket, majd Richard Holbrooke-kal (Obama pakisztáni és afganisztáni különmegbízottjával), annak feleségével, az író Kati Martonnal, és a néhai szenátor, Tom Lantos családjával ebédel együtt. A magyar kormány vezetője a koraesti órákban indul vissza Európába.
Visszanéző – Bajnai intenzív hete
Bajnai Gordon az ENSZ Közgyűlés őszi ülésszaka alkalmából érkezett az amerikai városba. Sajtóértesülések szerint a miniszterelnök és külügyminisztere, Balázs Péter világvezetők sorát győzködte (és győzködi), hogy ne Szlovéniát, hanem Magyarországot támogassák a Biztonsági Tanács 2012-13-as tagjairól szóló szavazáson.
Bajnai hétfőn nagy befektetési bankházak vezetőivel találkozott, akiket tájékoztatott a magyar gazdaság helyzetéről. A megbeszélésen olyan pénzügyi óriások voltak jelen, mint a JP Morgan, a Citigroup elnöke vagy a Rockefeller elnök-vezérigazgatója. A politikus este egyórás diskurzuson vett részt amerikai-magyar értelmiségiek körében a főkonzulátuson. Erről Ivan Sanders, Columbia és a CEU (Közép-európai Egyetem) professzora az FN.hu-nak elmondta: “józan, reális értékelést tartott a miniszterelnök az ország helyzetéről”. A New Yorkban hangadónak számító nemzeti, jobboldali beállítottságú amerikaiak “ezúttal is bojkottáltak a rendezvényt” – mondta a professzor, aki szerint ez a jelenség Gyurcsány Ferenc öszödi beszédére vezethető vissza.
Bajnai az idegengyűlölő és rasszista csoportosulásokkal szembeni kemény és következetes fellépésről biztosította az egybegyűlteket, valamint az ország legnagyobb feladatának a cigányság helyzetének orvoslását nevezte meg – emlékezett vissza a találkozóra Sanders.
Bajnai kedden részt vett az ENSZ “nulladik napján”, a klímacsúcson, amellyel kapcsolatban megjegyezte: Magyarország elkötelezett a klímavédelemben. “Mi már most is az 1990. évi szint alatt vagyunk jó 30 százalékkal” – utalva arra, hogy más országoknak ez még csak a céljai között szerepel. Hozzátette: keményen szembe kell menniük nagy ipari lobbi- és érdekcsoportokkal annak érdekében, hogy a világ élhető hely legyen 20-30 év múlva is. Kedd este maga a miniszterelnök zárta be a kereskedést a New York-i értéktőzsdén, ahol alkalma nyílt arra is, hogy hosszabban beszélgessen a tőzsde elnökével is.
