Az MTI tudósítójának – a két ország közötti viszonyt érintő – kérdésére válaszolva pénteki, Berlinben tartott nemzetközi sajtóértekezletén Angela Merkel példaként hozta fel, hogy a Horvátország és Szlovénia között a horvát uniós csatlakozással kapcsolatban kialakul vitában tárgyalások útján sikerült haladást elérni. Ez ismét bizonyítja, hogy nem az egymásnak való üzengetés, hanem csakis az egymással való párbeszéd jelentheti a konfliktusok megoldásának egyetlen lehetséges útját – hangsúlyozta a kancellár.
Merkel elmondta, hogy az Európai Unió előző napi csúcsértekezletének keretében tárgyalt a két miniszterelnökkel, Bajnai Gordonnal és Robert Ficóval is, akik – mint hozzátette – szerencsére egymással is jó megbeszélést folytattak.
“A tárgyalások után az a benyomásom alakult ki, hogy a viszony ismét jó útra került” – fogalmazott a kancellár, hangsúlyozva, hogy a két kormányfő előző este egyaránt erről a szándékról biztosította őt.
A kancellár szerint a szlovák-magyar viszonyban történtek annak példáját jelentik, hogy az Európai Unión belül is milyen gyorsan magasra csaphatnak az indulatok, illetve a tárgyszerű együttműködésből milyen gyorsan meglehetősen feszült helyzet alakulhat ki.
A két ország közötti vitás kérdésekre – közvetve a szlovák nyelvtörvényre – utalva kijelentette: tanácsokat adunk akkor, amikor erre kérnek bennünket, különös tekintettel a törvénykezésre vonatkozóan. Merkel szerint olyan tanácsokról van szó, amelyek semleges testületek hatáskörébe tartoznak és valójában arra irányulnak, hogy az adott törvény megfelel-e a kisebbségekkel szembeni bánásmód követelményeinek Európában.
