Szerte Lengyelországban megemlékezéseket tartottak abból az alkalomból, hogy 70 évvel ezelőtt ezen a napon kezdte meg Lengyelország keleti részének elfoglalását a Szovjetunió hadserege. Különböző rendezvényeket és kiállításokat szerveztek.
Kaczynski rámutatott, hogy 1939 és 1941 között a Szovjetunió által megszállt Kelet-Lengyelországban politikai aktivisták százait, köztük baloldaliakat végeztek ki, üldözték a lengyel értelmiséget, lengyelek százezreit hurcolták el Kazahsztánba, a Szovjetunió különböző részeibe. Kijelentette, hogy az 1939-es szovjet-német megnemtámadási szerződés “két rendkívül agresszív imperialista hatalom és önkényuralmi állam” között köttetett.
A Szmolenszk melletti Katynban és másutt lezajlott vérengzésekkel kapcsolatban Kaczynski kijelentette, hogy egy 30 ezer embert életét követelő döntést csak “népirtásnak” lehet minősíteni.
Sztálin parancsára 1940 tavaszán titokban lemészárolták a szovjet hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tiszteket, a holttesteket tömegsírokba rejtették – írta a PAP lengyel hírügynökség.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a megemlékezés résztvevőihez intézett levélben kiemelte, hogy Lengyelország a kölcsönös bizalom kiépítésére törekszik Oroszországgal, de ennek az igazságon kell alapulnia. Utalt arra, hogy a történelmi múlt még mindig beárnyékolja a kétoldalú kapcsolatokat. Lech Kaczynski ugyancsak beszélt a megbékélésről, hangsúlyozva, hogy a két nemzet ezt csakis az igazságra alapozva érheti el.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke csütörtökön közzétett nyilatkozatában kiemelte, hogy a gyászos évforduló nemcsak Lengyelország, hanem más, a Molotov-Ribbentrop paktum (és a záradékok) hatálya alá eső nemzetek számára is fontos. A paktum megpecsételte a három balti állam sorsát, kihatott Romániára és Finnországra is. A lengyelek szenvedéseire emlékezve nem szabad elfelejteni, hogy más áldozatok is voltak – mutatott rá Buzek.
