Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselőtestület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Egyetlen EU-intézmény sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembemenjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen – hangoztatta Schmitt Pál.
Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig “az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel a szavát”. Rámutatott, hogy a törvénnyel többség és kisebbség között páratlan feszültség keletkezett, a jogszabály diszkriminálja az ottani magyarságot.
A következő Európai Bizottságnak felelőssége lesz, hogy megteremtse azokat a fórumokat, ahol ezeket az eseteket kivizsgálják – tette hozzá Tabajdi.
Írásban beadott hozzászólásában Gyürk András (Fidesz) azt emelte ki: ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Kérte, hogy az uniós döntéshozók vegyenek példát az Európai Néppárt ifjúsági szervezetéről, amelynek tagjai egyöntetűen elítélték a nyelvtörvényt.
Ugyancsak írásban benyújtott felszólalásban Gál Kinga (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai útjának megakadályozásával az Európai Unió történetében először történt meg, hogy az egyik tagállam közjogi méltósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. Ez szerinte ellentétes az európai szellemiséggel, és nem összeegyeztethető semmilyen közösségi és nemzeti jogszabállyal sem.
Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő szintén a nyelvtörvény ellen emelt szót. Fontosnak nevezte, hogy az unióban legyen egy egységes, minden ország számára kötelező kisebbségvédelmi törvény.
A témában szlovák képviselők is felszólaltak, akik egyebek között úgy vélték, a törvény tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat.
Sergej Kozlík (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, HZDS) azzal vádolta a törvény magyar bírálóit: “sokszor még a hazugságtól sem riadnak vissza, hogy manipulálják az európai közvéleményt”.
Úgy vélte, az európai intézményeknek inkább a magyarországi szélsőségekkel szemben kellene határozottabban fellépniük.
A vezető kormánypártot képviselő Boris Zala (Irány-Szociáldemokrácia, Smer) szerint Magyarországon veszélyes politikát folytatnak, szélsőséges hangulatkeltés folyik. Ezzel a politikával le kellene állni – tette hozzá.
Eduard Kukan (Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió) a közös felelősségre hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, “párbeszédre van szükség, amikor a megoldást keressük, ez az európai módszer”.
