A nagykövetek 70 százaléka karrierdiplomata, Magyarország esetében azonban politikai kinevezettre számíthatunk – nyilatkozta lapunk kérdésére Jan Krc, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének sajtóattaséja. Habár a Fehér Ház nem szivárogtat ki információkat arról, hogy pontosan hányan pályáznak a posztra, Budapest, csakúgy, mint Bécs és Prága, nyugodt és népszerű hely a diplomaták körében, ahová szívesen jönnének – árulta el az attasé.
A Budapestre érkező jelöltnek nem feltétlenül kell diplomáciai múlttal rendelkeznie, elsősorban a párthoz való lojalitás, a kampányfinanszírozásban való aktív részvétel és az elnökkel való jó kapcsolat számít. Nem ritka, hogy egyetemi barát vagy az elnökhöz közel álló bizalmas személy kerül a posztra.
A Fehér Ház várhatóan még az ősszel bejelenti jelöltjét, akinek ezt követően a Szenátus előtt kell tanúbizonyságot tennie felkészültségéről. Ha a 100 tagú testület megszavazza, és Budapestnek sincs kifogása a kiválasztott személlyel szemben, akkor Hillary Clinton beiktatja őt a posztra. Az Egyesült Államok új budapesti nagykövete várhatóan még az idén megkezdi a munkáját, utazás előtt természetesen rövid felkészítésen vesz részt a Magyarországgal kapcsolatos tudnivalókról – mondta Ján Krc.
Az elhúzódó kiválasztási folyamattal kapcsolatban Balogh Dénes, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője elmondta: a nagykövetek kiválasztása az Egyesült Államok belügye, az elhúzódó jelölés pedig normálisnak számít. Indiában sem ismert még a nagykövet személye, pedig hazánknál stratégiailag nagyobb súlyú országról van szó.
A sajtóban a héten találgatások jelentek meg arról, hogy Barack Obama elnök egy indianai üzletasszonyt jelöl budapesti nagykövetnek. Az amerikai magyar közösség egy névtelenséget kérő vezetője szerint Marni McKinneyről van szó, aki támogatta Obama elnökválasztási kampányát és szoros kapcsolatok fűzik az amerikai magyarokhoz.
