A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által rendezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői e két dokumentumban összegezték a többségében magyarok lakta romániai terület legfőbb problémáit, a magyarság helyzetét nehezítő tényezőket, valamint az ezeket kiküszöbölni hivatott teendőket.
Felerősödött Székelyföld elszigetelése
Felidézik, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején (2000 és 2004 között) növekedett a székelyföldi megyék költségvetési támogatottsága, amióta azonban a szövetség ellenzékbe került felerősödtek a Székelyföld elszigetelésére, háttérbe szorítására irányuló szándékok, csökken a kulturális és a szociális intézményrendszer kormányzati támogatása, egyre kevesebb pénz jut az elkezdett beruházások folytatására.
A régió szerves fejlődését és az ottaniak sajátos identitását veszélyeztető tényezők között említik a dokumentumok a hivatalos anyanyelvhasználat elé állított korlátokat, a közigazgatás decentralizációjának késlekedését, a “központi nemzetállami szemlélet” továbbélését. A visszásságok közé sorolják, hogy míg a magyar közösség számaránya a régióban közel 80 százalék, a kinevezett közigazgatási vezetők között a magyarok aránya 20 százalék alatt marad. A résztvevők szerint Romániában szándékosan lassú ütemben fejlesztik Székelyföld infrastruktúráját, főleg a dél-romániai és a moldvai térséghez képest.
Kiaknázzák Székelyföldet
A memorandum felhívja a figyelmet, hogy a természeti kincsek kiaknázása Romániában általában állami monopólium. “Ez Székelyföld stratégiai tartalékai – főleg a só és az ásványvizek – esetében központi beavatkozást eredményez, amelynek a sajátos helyzetre való tekintettel etnikai dimenziója is van” – olvasható a dokumentumban, amely kifogásolja a jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának késését, a magyar tannyelvű állami tudományegyetem hiányát, valamint az etnikai arányok mesterséges megváltoztatásának gyakorlatát.
Az elfogadott kiáltvány és a memorandum sürgeti a valós közigazgatási és pénzügyi decentralizációt, amely a szerzők szerint elavult nemzetállami szemlélet helyett új, európai alapokra helyezheti a román államot. “El kell érnünk az önálló székelyföldi fejlesztési régió létrehozását, hiszen Székelyföld megfelel egy önálló fejlesztési régió ismérveinek” – áll a kiáltványban.
Székelyföld minden lakójának közös érdeke egy olyan közigazgatási szervezési forma létrehozása, amely lehetővé teszi a régió lakóinak autonóm döntéshozatalát – vallják a kiáltvány elfogadói. Ezek érdekében elengedhetetlennek tartják a román alkotmány módosítását, akárcsak olyan törvények és jogszabályok kidolgozását, amelyek a magyarság megmaradását, gyarapodását és biztonságát szolgálják Romániában.
