Tőkés szerint “az egypártrendszer ideje az erdélyi magyar közéletben is visszafordíthatatlanul lejárt. A parlamenti képviselet monopóliumát még őrző Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az önkormányzati munka felelősségén meg kell osztoznia a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel. Nemzetpolitikai kérdésekben pedig egyre több szerep jut a civil-politikai szerveződéseknek, kiemelten a különböző közösségi autonómiaformák integrált képviseletére alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét létezése alapcéljaként tételező Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT)”.
Az erdélyi EP-képviselő úgy látja, hogy míg a két pártpolitikai szerveződés, az RMDSZ és az MPP egymással szemben főleg konfrontatív stratégiákat alkalmaz, addig az EMNT egyre határozottabban próbál elmozdulni az együttműködési stratégia felé.
Felidézte, hogy a “nemzeti minimum” kimunkálására és a közös célok – az erdélyi magyar autonómiák – érdekében történő cselekvés megtervezésére megalakították az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, “amelynek kerekasztalánál minden felelős – az összefogás és együttműködés erejében hinni tudó – közéleti szereplőnek ott a helye. Különösen fontos volna ebben a testületben a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét felvállaló SZNT aktív és alkotó jelenléte.
Sajnálatos azonban, hogy vannak olyan közszereplők, akik ezt nem tartják magától értendőnek” – hangsúlyozta.
“A Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának megteremtését, pártállástól függetlenül, csak együtt tudjuk eredményesen képviselni – itthon, Erdélyben, a Kárpátokon túli főváros hivatalaiban és az Európai Unió szerteágazó intézményei előtt egyaránt. Ha valamiért, akkor most éppen ezért érdemes félretenni sérelmeinket, vélt vagy valós szembenállásainkat, és meghaladni a konkurens politikai szekértábor álláspontját zsigerből elutasító logikát” – hangsúlyozta Tőkés László.
