A három nyugat-balkáni ország utazási rendjének liberalizálásáról szóló javaslatot Jacques Barrot, az EU jogi és igazságügyi biztosa terjesztette a testület elé. Miután a bizottság elfogadta a javaslatot, szavaznia kell róla még az EU miniszteri tanácsának és az Európai Parlamentnek is. Erre várhatóan az idén novemberben kerül sor, s addig a szóban forgó országoknak még egy sor elvárásnak kell megfelelniük – közölte a belgrádi média.
A döntést szerdán jelenti be, illetve indokolja meg hivatalosan Brüsszelben Jacques Barrot és Olli Rehn bővítési biztos.
A B92 belgrádi rádió-televízió internetes oldalán azt írta, hogy a vízumrendszer liberalizációjáról szóló javaslatban a brüsszeli bizottság megköveteli a szerb hatóságoktól, hogy kézzelfogható bizonyítékokat szolgáltassanak a külföldiek jogállásáról, illetve a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcról szóló törvény hatékony végrehajtásáról.
Belgrádnak emellett el kell fogadnia és alkalmaznia kell a bevándorlást szabályozó “nemzeti stratégiát”, s októberig szavatolnia kell koszovói “határvonalának” megbízható ellenőrzését az EU koszovói rendészeti és igazságügyi missziójával (EULEX) és a koszovói rendőrséggel együttműködve.
A B92 szerint az Európai Bizottság javaslatában szerepel az is, hogy szerb hatóságoknak létre kell hozniuk Belgrádban egy központot, amely szerbiai biometrikus útleveleket állítana ki a koszovói illetőségű személyeknek, akik továbbra is csak vízummal utazhatnának be az Európai Unió országaiba. Mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz évvel ezelőtti, 1244-es számú határozata alapján Koszovó az ENSZ ideiglenes irányítása alatt áll, és a szerb hatóságok nem tudják ellenőrizni a kérelmezők adatait Koszovó területén, nekik a biometrikus útlevelek kiváltása mellett ezentúl is schengeni vízumot kell beszerezniük.
Az Európai Bizottság úgy látja, hogy a szerbiai – hasonlóképpen a montenegrói – hatóságok októberig nagyobb nehézségek nélkül teljesíthetik a hátramaradt intézkedéseket – közölte a belgrádi média.
