A volt kubai vezető azt írta a kormány honlapján közölt cikkében, hogy „az Egyesült Államok által kiképzett jobboldali katonai vezetők” felbátorodhatnak és fegyvert ragadhatnak kormányaik ellen, amennyiben a hondurasi válság várakozásaik szerint alakul.
„Ha Manuel Zelaya elnököt nem helyezik vissza tisztségébe, államcsínyhullám söpörhet el sok latin-amerikai kormányt, vagy olyan szélsőjobboldali katonai személyek könyörületére kell hagyatkozniuk, akik az Amerikai Iskola katonai doktrínáján nevelkedtek” – írta.
Castro arra az időközben más névre keresztelt amerikai katonai iskolára utalt, amelyben latin-amerikai katonák és tisztek ezreit képezték ki a hidegháború kezdete óta.
Zelaya azért ragaszkodik a hatalomba való visszatéréshez – írta Castro -, mert hite szerint veszélyben forog a latin-amerikai népeknek az a joga, hogy maguk választhassák meg vezetőiket.
Roberto Micheletti, Zelaya utóda az államfői székben már korábban kijelentette, hogy amennyiben az eltávolított hondurasi elnök visszatér, bíróság elé fogják állítani az alkotmány megsértése miatt, amiért el akarta töröltetni az elnöki mandátumra vonatkozó időbeli korlátozásokat.
Zelaya és Micheletti képviselői Costa Ricában tárgyalásokba kezdtek, hogy megoldást találjanak az államcsíny okozta válságra.
Castro közeli szocialista szövetségese, Hugo Chávez venezuelai elnök elítélte a tárgyalásokat, és kijelentette, hogy az államcsíny következményeit fel kell számolni. Pénteken Chávez kereskedelmi embargóra szólított fel Honduras ellen. Zelaya egyike azoknak a baloldali irányultságú latin-amerikai vezetőknek, akik Chávez szövetségeseivé váltak.
Barack Obama szintén Zelaya tisztségébe való visszahelyezésére hívott fel, de az amerikai elnök támogatja az Oscar Arias Costa Rica-i elnök közvetítésével folyó tárgyalásokat.
Castro szerint Hondurast „megszállták az Egyesült Államok fegyveres erői”, mert Washington az országban hosszú évek óta katonai támaszpontot tart fenn, amely szerepet játszott a közép-amerikai baloldali felkelők elleni harcban a 80-as években.
