Állásfoglalásában a tárca arra a Sme című napilapban megjelent értesülésre reagált, miszerint a kisebbségi sajtóban a jövőben szlovák nyelven is fel kellene tüntetni a szlovákiai helységneveket és a földrajzi megnevezéseket. A minisztérium szerint a kisebbségi sajtóra, mivel “más nyelvű sajtó”, nem terjed ki az államnyelvtörvény hatálya.
“Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén írott sajtóra nem vonatkozik az államnyelvtörvény 3. cikkelye, amely a földrajzi nevek terén az államnyelv használatát szabályozza. A Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma jónak tartaná, ha a kisebbségi sajtó az államnyelven is használná a megnevezéseket, de ez nem kötelező” – olvasható az állásfoglalásban.
Ami az egészségügyi intézményeket illeti, az államnyelv használata terén a módosítás után is fennmarad az eddigi érvényes szabályozás. E szerint az egészségügyi intézmény személyzete “rendszerint” az államnyelven értekezik a páciensekkel. Ha azonban az államnyelvet nem ismerő páciensről van szó, a kommunikáció olyan nyelven történik, amellyel a személyzet és a páciens megértik egymást. “Ezt a kommunikációt úgy, ahogy eddig, nem felügyelik, és nem büntethető” – áll a közleményben.
“Az államnyelvtörvény a kulturális és más érdekképviseleti szervezetek belső nyelvhasználatát nem szabályozza. Ennek alapján a Csemadok dolga, milyen nyelven fognak lezajlani a gyűlései. A törvény olyan kulturális rendezvényekről szól, amelyeknél valószínűsíthető, hogy nyilvános rendezvények. Ha nemzeti kisebbségi kulturális rendezvényekről van szó, akkor csak a felvezetésnek kell a kisebbségi nyelv mellett államnyelven is elhangzania” – szögezte le a szlovák kulturális tárca pénteki állásfoglalásában.
