A szlovák külügyminiszter szerint ezzel megerősítést nyerne az az úgymond Magyarország által már évek óta használt forgatókönyv, miszerint megegyezés születik a látogatásról, majd azt valamilyen ürüggyel a magyarok lemondják.
“Nem lennék meglepve, ha a nyelvtörvény elfogadása ürügyül szolgálna a látogatás elhalasztására. Ha ez első ízben történne meg, akkor még talán érdemes lenne elgondolkodni rajta” – jelentette ki Lajcák, aki a kormány ülése után külön tárgyalt Robert Fico miniszterelnökkel.
Lajcák szerint a jó szomszédok között “nem természetes”, hogy a magyar kormányfő legutóbb 1999-ben járt hivatalos látogatáson Szlovákiában, míg a szlovák 2001-ben Magyarországon. Aláhúzta: Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök első megbízatási ideje alatt nem kapott hivatalos budapesti meghívást, míg a magyar államfő járt Pozsonyban.
“A magyar félnek problémája van – évek óta politikai probléma fogadni a Szlovák Köztársaság kormányfőjét, mert ez olyan téma, amely belpolitikailag bonyolult, amit azonban nekik kell megoldaniuk. Egész idő alatt az történik, hogy először jön a meghívás, azután feltételhez kötik a látogatást, majd ürügyet találnak arra, hogy a látogatásra ne kerüljön sor. Az a kellemetlen érzésem, hogy most is pontosan ennek a forgatókönyvnek vagyunk tanúi” – nyilatkozta újságíróknak a szlovák diplomácia vezetője. Szerinte az, hogy Magyarország már nyolc éve így viselkedik, mutatja, ki a felelős a helyzetért.
A szlovákiai magyarok és a Budapest által is bírált szlovákiai államnyelvtörvény módosításában Lajcák semmiféle problémát nem lát, s a Szlovákia belügyeibe való úgymond magyar beavatkozást elutasítja.
“A nyelvtörvény az államnyelv, tehát a szlovák nyelv használatát szabályozza Szlovákiában. Azt már valóban nem tudom elképzelni, hogy miért kellene elnézést kérnünk valakitől azért, mert törvényt fogadtunk el, amely nyelvünk használatát szabályozza. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik ország beavatkozzon törvényalkotási folyamatunkba” – szögezte le a miniszter.
Hangsúlyozta: áttanulmányozta a törvény módosítását és meggyőződése, hogy az nem csorbítja, hanem bővíti a kisebbségi jogokat. “Nem csökkenti a kisebbségi jogok szintjét, sok esetben szélesíti azokat” – állította Lajcák. Arra a kérdésre azonban, hogy konkrétan miben szélesíti a kisebbségi jogokat és a magyar tiltakozások ellenére miért volt szükség a jogszabály elfogadására, a miniszter nem válaszolt. Azt mondta, hogy ezzel a kérdéssel Marek Madaric kulturális miniszterhez kell fordulni.
Lajcák szerint a szlovák államnyelvtörvény módosítása a kisebbségi nyelvhasználatot nem érinti, mert azt külön törvény szabályozza.
A miniszter elmondta: a törvénymódosítás elfogadása azonnal lépésekre késztette mind a szlovák, mind a magyar diplomáciát. Pavol Paska szlovák házelnök és Madaric miniszter a parlament ülése után találkozott az európai uniós tagállamok és az Egyesült Államok pozsonyi nagyköveteivel, s megmagyarázták nekik a módosítás lényegét. Balázs Péter magyar külügyminiszter a Budapesten akkreditált nagykövetekkel találkozott. Lajcák szerint tájékozatta őket arról, hogyan látja a helyzetet “Magyarország, vagy a Magyar Koalíció Pártja (MKP), mert a kettő közt nem láttam különbséget”. A tájékozató “bíráló jellegű” volt, és a miniszter úgy véli: ez folytatása a Budapest által már a szavazás előtt elindított “félrevezető” információs kampánynak.
