A szerdai sajtóértekezleten Obama kijelentette, hogy mélyen elítéli azokat az igazságtalan letartóztatásokat, atrocitásokat és fenyegetéseket, amelyek az utcán tüntető iráni ellenzékieket érték az utóbbi napokban. Ugyanakkor kijelentette, hogy továbbra is tiszteletben tartják az Iráni Iszlám Köztársaság szuverenitását, és nem kívánnak beavatkozni annak belügyeibe.
Obama méltatta ugyanakkor az iráni emberek bátorságát, akik az utcára vonulva, gyülekezési jogukkal élve kívánnak párbeszédet kezdeni jövőjükről. Kiemelte, hogy az iráni vezetés megpróbálja az Egyesült Államokat bűnbakként feltüntetni miközben saját kormányzásának kudarcával képtelen szembenézni. „2009-ben nincs az a vasököl, amely elég erős lenne ahhoz, hogy elzárja a világtól egy ország állampolgárainak békés tüntetését az igazságért” – mondta az amerikai elnök.
Az amerikai elnöknek nincs könnyű dolga. Hivatalba lépését követően az amerikai külpolitika óvatos fordulatot tett a diplomáciai nyitás irányába Teheránnal kapcsolatban. A cél Irán nukleáris törekvéseinek békés leszerelése lenne, tárgyalások kezdeményezése magasabb szinteken. Az elnöki szakértői gárda azonban a legkevésbé sem számított a választásokat követő zavargásokra.
Egy instabil iráni vezetés a tárgyalások vesztét jelentheti. Obamának tehát most úgy kell sakkoznia, hogy az eddigi enyhébb Irán-politika ne vesszen kárba, most már azonban számolnia kell egy esetleges iráni irányváltással is.
A republikánusok már a tüntetések kezdete óta bírálták a demokrata elnököt, amiért nem alkalmaz keményebb politikát jelenlegi iráni vezetéssel szemben, és amiért szerintük nem állt ki elég határozottan az utcára vonuló ellenzéki tüntetők mellett – írja a New York Times. Múlt héten Obama még azt állította, az Egyesült Államok érdekei szempontjából nincs lényeges különbség az ellenzéki jelölt és Ahmedinadzsad között. A keddi sajtókonferencián azonban határozottan változtatott eddig hangvételén.
Obama továbbra sem beszélt az iráni emberek politikai jogairól, hanem univerzális emberi jogaikra hivatkozva bírálta a perzsa állam vezetését. Az emberek gyülekezési jogát méltatta, valamint kiemelte az iráni nők bátor fellépését érdekeik védelmében. “Az egész beszéd az irániak emberi- és polgári jogairól szólt, a politikai jogokról az elnök hallgatott” – szögezte le Marwan Bishara az Al-Jazzera televízió politikai elemzője.
Beszédében az elnök megemlítette a 27 éves filozófushallgató lány, Neda Aga-Szoltan halálát megörökítő videofelvételt is, amely bejárta az egész világot, és az iráni tüntetések jelképévé vált. Obama szívszorítónak nevezte a képeket, amelyeken az iráni hatóságok által lelőtt fiatal lány utolsó percei láthatóak.
Az Egyesült Államok elnöke lassan, de biztosan egyre keményebb hangnemre vált Iránt illetően. A kérdés valóban az, hogy amennyiben Ahmedinadzsad marad a perzsa állam elnöke, az ország vajon még inkább elszigetelődik-e a külvilágtól. Iránban az elmúlt hetekben mindenesetre egy igen széles réteg nyilvánította ki nemtetszését a jelenlegi vezetés irányvonalával kapcsolatban.
