A megszületett döntés szerint Írországot – jogilag kötelező érvényű, de az uniós joganyaghoz nem tartozó – jegyzőkönyvben biztosítják arról, hogy a reformok nem érintik katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, illetve megmarad biztosi posztja is.
A többi tagország pedig arra nyert garanciát, hogy az Írországnak adott biztosítékok semmilyen értelemben nem változtatnak a szerződés tartalmán, így, ahol a folyamat már lezárult, nincs szükség újabb ratifikációs lépésre.
A megállapodással elégedettségét fejezte ki Brian Cowen ír miniszterelnök, illetve Gordon Brown brit kormányfő is. Utóbbi számára a ratifikálás újranyitásának elkerülése volt kiemelten fontos.
Cowen bejelentette, hogy országában a mostani döntés nyomán várhatóan október elejére új népszavazást írnak ki az uniós reformszerződésről. Az ír lakosság tavaly egyszer már elvetette a szerződést, mégpedig részben azon aggodalmai miatt, hogy a dokumentum nagyobb beleszólást biztosít az uniónak az említett nemzeti kérdésekbe.
Az uniós vezetők hangoztatták, hogy reményeik szerint a most elhatározott biztosítékok elegendőek lesznek ahhoz, hogy ezúttal a szerződést támogatók kerüljenek többségbe.
Amennyiben az ír lakosság igent mond, továbbá Lengyelországban, Csehországban és Németországban az államfői aláírással befejeződik a lisszaboni szerződés ratifikálási folyamata, a dokumentum akár már idén életbe léphet.
Az unió soros elnökségét képviselő Jan Fischer cseh miniszterelnök a csúcsértekezletet záró sajtótájékoztatón egész Európa számára száz százalékos sikernek mondta a garanciákkal kapcsolatos megállapodás megszületését.
