A parlament kulturális és sajtóbizottságának keddi ülésén kilenc olyan javaslatot fogadtak el, amely megváltoztatta a magyarok által kifogásolt paragrafusok többségét. A törvénymódosítás ebben a formában már elfogadható számunkra – jelentette ki Bíró Ágnes, az MKP képviselője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem történt semmi rendkívüli, csupán elmozdultak az európai normák irányába.
A szlovák államnyelvtörvényt szigorító módosítást első olvasatban április közepén fogadta el a pozsonyi parlament. Szükségességét az előterjesztők, az oktatási és a kulturális minisztérium a törvény egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolták. Az MKP szerint viszont a módosított államnyelvtörvény egyebek között ellentétes lenne a Szlovákia által is elfogadott európai kisebbségi és regionális nyelvi chartával. A tervezett törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, s a szlovák fél megígérte, hogy a magyarok által kifogásolt rendelkezéseket a bizottsági és a második olvasatbeli vita során úgy módosítják, hogy ne sérüljön a kisebbségi nyelvhasználat.
A módosító javaslatból például törölték azt a kitételt, hogy az iskolákban a dokumentációt kizárólag államnyelven kell vezetni. Kimaradt az a kötelesség is, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a reklámot az államnyelven is sugározniuk kellene. A jövőben nem járna szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikálna a betegekkel. Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen. A minisztérium visszakozott a reklámszövegek ügyében is.
Marek Madaric kulturális miniszter újságíróknak nyilatkozva megpróbálta csökkenteni az elfogadott változások fontosságát, azt hangoztatván, hogy a tárcának „nem okoznak gondot az eszközölt változások”. Azt állította, hogy ezekre nem a nemzeti kisebbségek, hanem inkább a „külföldiekre való tekintettel” került sor. Ugyanakkor bírálóan szólt arról, hogy a törvénymódosítás körül „sok a felesleges és félrevezető vita”.
