Az Egyesült Államok katonai költségvetése 607 milliárd dollárt tett ki tavaly, több mint hétszerese volt a 84,9 milliárd dolláros kínainak. A világ összes országának katonai kiadásai 1,46 billió dollárra rúgtak tavaly – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) nyilvánosságra hozott éves jelentéséből. Az amerikai kiadások részaránya csaknem 42 százalékot tett ki a világ összkiadásain belül. Globálisan négy százalékkal nőtt tavaly a katonai kiadások összértéke. Kína és az Egyesült Államok esetében jóval nagyobb volt a növekedés az átlagosnál, az előbbinél 10, az utóbbinál 9,7 százalékos volt ez a mutató.
Modernizál Kína
Kína az utóbbi másfél évtizedben alakítja át fokozatosan korábbi, rosszul felszerelt tömeghadseregét modern hadviselésre alkalmas, kisebb létszámú, de nagy pontosságú fegyverekkel és csúcstechnológiákat megtestesítő információs és telekommunikációs rendszerekkel felszerelt haderővé. Ennek jegyében névértékben hússzorosára növelte katonai kiadásait a kilencvenes évek első fele óta.
Franciaország foglalta el a harmadik helyet tavaly a katonai kiadások listáján, Nagy-Britannia a negyediket. A korábbi években fordított volt ez a sorrend a két nyugat-európai hatalom között. Oroszország volt tavaly az ötödik, két helyet lépve előre a 2007-es listán elfoglalt (hetedik) helyéhez képest.
8400 robbanófej
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet becslése szerint 8400 nukleáris robbanófej van a világon elvileg bevethető állapotban. Mintegy kétezret ezek közül teljes riadókészültségben tartanak, készen arra, hogy “éles helyzetben” nagyon rövid időn belül indíthatók legyenek. A jelentés szerint mintegy 14900 további robbanótöltet van még ezenfelül a nyolc atomhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, India, Izrael, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Pakisztán – birtokában. Ezek vagy tartalékállományban szerepelnek, vagy megsemmisítésre szánva “raktáron hevernek”.
