Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet New York-i székházában felolvasta a BT nyilatkozatát. Eszerint Phenjan hétfői, második nukleáris robbantásával egyértelműen megsértette az 1718. számú BT-határozatot, amelyet a Biztonsági Tanács a 2006-os első észak-koreai atomkísérlet után fogadott el.
A jogilag kötelező érvényű határozat megtiltotta, hogy Phenjan további nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket végezzen, valamint korlátozott pénzügyi szankciókat és részleges kereskedelmi embargót vezetett be a világtól elszigetelten élő, sztálinista vezetésű távol-keleti ország ellen.
A Biztonsági Tanács nyilatkozatában követelte, hogy Észak-Korea tegyen eleget az 1718. számú, valamint a korábban elfogadott, 1695. számú BT-határozatban foglalt kötelezettségeknek.
A BT tagjai arról is megállapodtak, hogy haladéktalanul megkezdik egy új BT-határozat előkészítését az ügyben.
Több ország, köztük az Egyesült Államok diplomatái a BT-ülést követően reményüket fejezték ki, hogy a készülő határozat nyelvezete “erőteljes” lesz Észak-Koreával szemben. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet korainak tartotta beszélni arról, hogy további szankciókat vezetnek-e be Phenjan ellen. Takaszu Jukio japán ENSZ-nagykövet mindazonáltal leszögezte: az észak-koreai atomkísérletnek “nagyon világos következményekkel” kell járnia.
Csurkin közölte, hogy Japán nemsokára előterjeszti a határozat tervezetét. Először a BT öt állandó tagországa és Japán szakértői egyeztetnek a szövegről, amelyet ezt követően tárnak a tizenöt tagországból álló Biztonsági Tanács elé.
A rendkívüli BT-ülést Japán kérésére hívták össze. Az ülés előtt a BT állandó tagállamai – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína -, valamint Japán és Dél-Korea diplomatái külön tanácskozást tartottak. Japán jelenleg tagja a BT-nek, Dél-Korea viszont nem. A tanácskozáson elhangzottakról a résztvevők nem nyilatkoztak a sajtónak.
