A 27 uniós tagállamban a Fondation Pour l’Innovation Politique (FIP – Alapítvány a Politikai Innovációért) megbízásából a TNS Sofres közvélemény-kutató által készített tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi az európai parlamenti választás tétje az emberek számára, és az állampolgárok milyen területeken várnak el nagyobb erőfeszítést az Európai Uniótól.
A felmérés legfőbb tanulsága: az EP-választásra jelzett jelentős távolmaradásnak nem az az oka, hogy az európaiakat nem érdekli az EP-választás, hiszen a jelentős többség Európa-párti, hanem az, hogy a választás önmagában egyszerűen nem érdekes – hangsúlyozta Dominique Reyné politológus a Le Figaro című francia napilapban közölt írásában.
17 százalék fenyegetésnek érzi Európát
A felmérés azt mutatja: bár a véleménynyilvánítás formái közül még mindig a választást (46 százalék) tartják a legtöbben a legmegfelelőbb formának, a többség más lehetőségekben gondolkodik: 14 százalék a petíciókban, 13 százalék a blogokban, 11 százalék a tüntetésekben, 20 százalék a nyilvános vitákban, 7 százalék a sztrájkokban, 13 százalék a párttagságban, 10 százalék a szakszervezetekben hisz.
Valamennyi korosztályt és társadalmi kategóriát összesítve az európaiak 56 százaléka szerencsének tartja, hogy hazája az EU-hoz tartozik, és csak alig 17 százalék gondolja azt fenyegetésnek. Az uniós tagság támogatásának az aránya a 18-24 évesek körében a legmagasabb: 65 százalékos.
A leginkább az írek (72 százalék), a németek (70 százalék), a spanyolok (68 százalék), a franciák és a csehek (67 százalék) bíznak az unióban, míg a britek (22 százalék), a magyarok (41), a litvánok (44 százalék) és a szlovákok (45 százalék) a legkevésbé.
Ez utóbbi nemzeteknél sem jelentős az EU elutasítása, a briteknek például 17, a magyaroknak pedig csak 14 százaléka érzékeli fenyegetésnek az uniós tagságot. A magyaroknak 40, a briteknek pedig 56 százaléka egyszerűen úgy véli, hogy “se nem szerencse, se nem fenyegetés” az EU-hoz tartozni.
A magyarok gazdasági növekedést akarnak
A politológus szerint az eredmény a nehéz gazdasági helyzetből adódó elvárásokat tükrözi elsősorban: az európaiak 31 százaléka arra az európai jelöltre szavazna a legszívesebben, aki gazdasági növekedést ígér. A legmagasabb ez az arány a magyaroknál: 63 százalék. Második helyen a szociális kiadások növelése iránti elvárás áll 27 százalékos arányban, ez a vágy a szlovákoknál (45 százalék) és a magyaroknál (40 százalék) a legerősebb.
Az elemző szerint az európaiak alapvetően egy olyan kiegészítő közhatalmat várnak el az EU-tól, amely nemcsak képes megvédeni az állampolgárait, hanem a tagországokat külön-külön is segíti abban, hogy ne egyedül kelljen szembenézniük a globalizáció miatti kihívásokkal. Az EU-tól nem a nemzeti kormányok helyettesítését vagy felváltását várják el az európaiak, hanem azok támogatását.
