Csalódottságának adott hangot a Human Rights First nevű csoport, amely szerint “mindenki tudja, hogy a katonai bizottságok (működése) csúfos kudarccal járt”. A csoport szerint tragikus hiba lenne a bizottságok tevékenységének folytatása.
A jogvédők szerint bukott kísérlet
Így vélekedik az ACLU polgárjogi szervezet is, amely lehangolónak nevezte, hogy az Obama-adminisztráció felújítja, ahelyett, hogy végleg lezárná “ezt a bukott kísérletet”. Az ACLU szerint a guantánamói foglyokat a szövetségi igazságszolgáltatás rendszerében lehet és kell bíróság elé állítani.
Jogvédők emlékeztettek: Obama az elnökválasztási kampányban, 2008 szeptemberében még arra hajlott, hogy a terrorgyanús foglyok ügyében ne katonai bíróságok szolgáltassanak igazságot. Szenátorként bírálta a Bush-kormányt a szerinte mélyen elhibázott katonai bíráskodás rendszere miatt.
Újraindítja a katonai bizottságokat
Obama pénteken közleményben jelentette be, hogy újraindítja a katonai bizottságok működését “a foglyok egy viszonylag kis száma” ügyében. Indoklása szerint ez a helyes eljárás az ország védelme érdekében, szem előtt tartva az ország értékeit. A Fehér Ház előzetesen úgy tájékoztatott: arról nincs döntés, hogy meddig lesznek börtönben az eddig is vádemelés nélkül rács mögött tartott személyek.
A Huffington Post liberális portál úgy adott hírt a döntésről, hogy az elnök ismét éles fordulatot tett egy ügyben. Korábbi álláspontját megváltoztatva Obama a napokban ugyanis közölte, hogy a kormány mégsem hozza nyilvánosságra az iraki és afganisztáni terrorgyanús foglyokkal szemben alkalmazott durva vallatási technikákról készült fotókat. Obama januári hivatalba lépése után szinte órákon belül beszüntette a guantánamói katonai bizottságok működését, felülvizsgálatot rendelt el az ügyben.
Jogvédők és liberális csoportok azért bírálták a Bush-kormány által létrehozott katonai bizottságok rendszerét, mert a terrorgyanús foglyoknak lényegesen kevesebb jogot biztosítottak, mint a polgári vagy akár a katonai bíróságok vádlottjainak.
Kevés ügyben ítélkeznek
A kritikusok azt hangoztatják, hogy a katonai bizottságok eljárási rendje alapvetően nem fog változni, és a Guantánamón fogva tartott 241 rabból csak kevesebb mint 20 ügyében fognak így ítélkezni. A perek mindenesetre még hónapokig nem kezdődnek el, Obama 120 nap türelmi időt kér a kongresszustól a bizottságok működési szabályainak megváltoztatására.
Obama közölte, hogy a tervezett módosítások összhangba hozzák az eljárásokat a jogállamiság elveivel.
A módosítások között szerepel, hogy tilos lesz a közvetett, hallomásból szerzett “bizonyítékok” felhasználása. Nem szerepelhet a bizonyítékok között olyan információ sem, amelyet “durva, embertelen vagy megalázó” bánásmóddal szedtek ki a foglyokból, akiknek lehetőségük lesz, hogy megváljanak a katonai ügyvédektől és új ügyvédeket kérjenek. A terrorgyanús foglyoknak ahhoz is joguk lesz, hogy jogi következmény nélkül megtagadják a vallomástételt.
Nem tartja be ígéretét?
Az Amnesty International azzal vádolta meg Obamát, hogy nem tartja be kampányígéretét. A jogvédő csoport egy képviselője azt mondta: akármennyit is toldozgatják a szabályokat, ezt a hitelét vesztett rendszert nem lehet megjavítani.
Az Obama-kormánynak versenyt kell futnia az idővel: a guantánamói haditengerészeti börtöntábor tervezett 2010 januári bezárásáig döntenie kell a foglyok sorsáról. Ellenkező esetben a foglyokat az Egyesült Államok területére szállíthatják, ahol még nagyobb jogi védelemben részesülnének.
