Obama az eddigi száz napos tevékenysége alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hozzálátott válságkezeléshez és a külpolitikai irányváltáshoz – nyilatkozta lapunknak Frank Tibor Amerika-szakértő, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója. A szakértő szerint térségünk számára fontos jelzés volt, hogy Obama elnökségének kezdetén felkereste Európát, Berlinbe, Prágába látogatott szorosabb euro-atlanti kapcsolatokat kezdeményezve. Elődjéhez képest Obama sokkal emberibb arcot mutat, körútjai során többször hangsúlyozza, hogy “együttműködni, nem pedig diktálni” akar.
A Washington Post keddi száma egyértelmű sikerként jellemzi az elnök első 100 napját. A nehéz örökséget átvéve a gazdaságot ugyan még nem tudta megerősíteni, de egy sor kezdeményezést tett a tőke- és ingatlanpiac stabilizálására, ezenkívül kiigazította Amerika iraki és afganisztáni céljait, és hozzáfogott az ország nemzetközi hírnevének javításához – írja a lap. Obama megértette, hogy hol is áll 2009-ben Amerika, amely minden bizonnyal iberálisabb, mint két évtizede volt.
Lezárult egy korszak
Obama nem habozott, éles irányváltást hajtott végre – emelte ki a USA Today című napilap, amely David Rothkopfra, a Carnegie-alapítvány elemzőjére hivatkozva megállapította: az Obama-kormánnyal lényegében lezárult a Reagan-korszak, amikor a kisebb állami szerepvállalás volt az üdvözítő. Ma már nem érvényes az az egykor mindenható elv, hogy a dolgok megoldását a piacra kell hagyni; Obama, elődjével szemben nem a szabadpiaci megoldások elsőbbségét hangsúlyozza, hanem a nagyobb állami irányításban hisz – írja a lap.
A legnagyobb nézettségű hírtelevízió, a konzervatív Fox News éppen Obama szerintük túlzott állami beavatkozásai miatt visszautasította a Fehér Ház azon kérését, hogy élőben közvetítse az elnök szerda esti beszédét, amelyet elnöksége első 100 napja alkalmából tart. A Fox News szerint sok olyan liberális szavazó, aki novemberben Obamára voksolt, azóta megbánta döntését; sokuk azt mondja, igaz, hogy a Bush-kormány után a nagyobb állami szerepvállalásra szavazott, de nem ilyen túlzó mértékűre.
Frank Tibor szerint Obama gazdaságpolitikai lépéseit Roosevelt 1933-as New Deal programjához lehet hasonlítani, a jelenlegi elnök azonban még ehhez képest is jobb eredményeket ért el, ha belegondolunk, hogy elnökségének kezdetén Rooseveltnek nem kellett külpolitikai stratégiaváltást végrehajtania. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mekkora sikerrel lehet növelni az állam szerepét egy olyan gazdaságban, amely alapvetően a magántőke uralmán alapul – tette hozzá.
A Reagen-párhuzam
A New York Times öt huszadik századi elnök első száz napját összevető mellékletében több hasonlóságra is rávilágít, többek között Ronlad Reagan és Barack Obama között. A Pew Research Center adatai szerint mindkét elnök népszerűsége 60 százalék körül mozgott a beiktatást követő 100. napon, a párton belüli támogatottságuk pedig közel állt a 90 százalékhoz. Az elemzés ugyanakkor kiemeli, hogy az ellenzék körében elődeikhez képest mindkét elnöknek rendkívül alacsony volt az elfogadottsága. Reagan elnöké annak idején 41 százalék volt a Demokrata Pártban az első száz nap után, elődje, Jimmy Carter 56 százalékához képest. Obamát jelenleg a Republikánus Párt csupán 27 százaléka tartja elfogadhatónak, ami jóval alacsonyabb George W. Bush azonos időszakban mért 36 százalékához képest.
Bush és Obama: tűz és víz
Mars és Vénusz, nem is lehetne két egymástól jobban elütő amerikai elnököt találni, mint Bush és Obama” – idézte a USA Today Thomas Mannt, a washingtoni Brookings Institution agytröszt kutatóját.
A Fehér Házba egy visszafogott chicagói afroamerikai jogász költözött be, akinek egy vállonveregetős fehér texasi farmer volt az elődje – olvasható a lap hasábjain.
Bush az iraki háborúval volt elfoglalva, Obama viszont Afganisztánra koncentrál. Bush apró lépésekkel akart javítani az egészségügyi ellátáson, magánbiztosítókon keresztül, Obama nagy ívű állami reformot vázolt fel a rendszer átalakítására. Obama kiterjesztette a szövetségi támogatást az emberi őssejtkutatásokhoz és az abortusz kérdésében tanácsokat nyújtó családtervezési klinikáknak. Bush ellenezte a művi vetélést és az őssejtkutatást, így az ez irányú szövetségi támogatást is. Obama határidőt jelölt ki az iraki csapatkivonásra, valamint a guantánamói fogolytábor bezárására, elődje egyik esetben sem volt hajlandó erre.
