Csak a Cseh Köztársaság vonult ki végleg az ENSZ Durban II. rasszizmus elleni genfi konferenciájáról az eredetileg részt vevő 22 európai uniós tagállam közül. Az EU cseh soros elnöksége kedden közleményben ítélte el Mahmúd Ahmadinezsád hétfői beszédét, amelyben rasszista rezsimnek minősítette Izraelt. Az iráni államfő beszéde alatt az unió valamennyi tagországának képviselői elhagyták az üléstermet, de csak a Cseh Köztársaság, Izrael hagyományos szövetségese döntött a végleges kivonulás mellett.
A 27 EU-tagállam közül egyébként Olaszország, Lengyelország, Németország és Hollandia eleve lemondta a részvételt, tartva az iráni antiszemita kirohanásoktól.
Irán szerint Izrael a legrasszistább
Csaknem félszáz küldött kivonult hétfőn az ülésteremből az ENSZ rasszizmus elleni konferenciáján Mahmúd Ahmadinezsád beszéde alatt, amikor az iráni elnök azzal vádolta Izraelt, hogy “a legkegyetlenebb, legelnyomóbb, rasszista rendszert” hozta létre.
Ostorozta az Egyesült Államokat és a nyugat-európai országokat, amiért segítettek létrehozni Izraelt a II. világháború után “a zsidók szenvedéseinek ürügyén”. “Kivándorlókat indítottak útnak Európából, az Egyesült Államokból és a világ más részeiről, hogy teljesen rasszista államot hozzanak létre a megszállt Palesztinában” – mondta.
Felháborodtak és elítéltek
Jonas Gahr Store norvég külügyminiszter, aki az iráni elnök után következett a felszólalók sorrendjében, azt mondta a konferencia részvevőinek, hogy az iráni elnök szavai gyűlöletre uszítottak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is elítélte az iráni államfőt Izrael elleni kirohanása miatt. “Az iráni vezető – a találkozó céljával ellentétesen – arra használta beszédét, hogy vádaskodjék, megosszon és bujtogasson” – mondta a dél-koreai származású főtitkár.
Nagy-Britannia egyértelműen elítéli az iráni államfő sértő, uszító hangú, Izrael-ellenes kijelentéseit – jelentette ki Londonban Gordon Brown brit miniszterelnök szóvivője egy sajtótájékoztatón. Az ilyen kijelentéseknek sehol sincs helyük, de különösen nincs az ENSZ rasszizmus elleni értekezletén – tette hozzá. A Cseh Köztársaság végleg kivonul a konferenciáról Ahmadinezsád kijelentései miatt – jelentette be prágai közleményében a cseh külügyminisztérium.
Piros bohócorrot és színes, tarka parókát viselő tiltakozók többször közbekiabáltak a konferencia üléstermében az iráni elnök beszéde alatt. “Gyalázat” – kiabálták, és rasszistának nevezték az iráni vezetőt. Nem derül ki a helyszíni jelentésekből, kik voltak ők, és hogyan jutottak be az ülésterembe. Kevéssel később Izrael-barát és zsidó csoportok mintegy száz tagja elállta Ahmadinezsád útját, megakadályozva egy időre, hogy bejusson tervezett sajtóértekezletére.
Nem kudarc?
A francia külügyminiszter szerint “egyáltalán nem kudarc” a genfi Durban II. rasszizmus elleni konferencia, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izrael-ellenes kirohanása ellenére sem. Bernard Kouchner az Europe 1 rádiónak kedden reggel nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a tanácskozás inkább “a siker kezdetét hozta”, mivel csak az iráni elnök beszédéről vonultak ki az európai nagykövetek, magáról a konferenciáról nem.
A külügyminiszter szerint a Durban II. olyan zárónyilatkozatot készül elfogadni, “amelyben minden benne van, amit a nyugati országok kívánnak, még akkor is, ha (a dokumentum) nem tökéletes”. Bár az iráni elnök kirohanását előreláthatónak nevezte, Kouchner emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-nek 192 tagállama van, “nem lehet nekik megtiltani, hogy beszéljenek”.
Izrael hazahívta a nagykövetét
Nem Ahmadinezsád beszéde csapta ki azonban csak a biztosítékot Izraelben. Tel Aviv konzultációra hazahívta hétfőn berni nagykövetét, mivel Hans-Rudolf Merz svájci államfő előző este fogadta az ENSZ rasszizmus elleni konferenciájára érkező Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt – közölte egy forrás az izraeli külügyminisztériumban.
A forrás szerint “nincs szó szakításról, csak az elégedetlenség kifejezéséről az Irán iránt engedékeny svájci magatartás miatt”. Izrael – több más országhoz hasonlóan – nem küldte el képviselőit a “Durban II.” elnevezésű értekezletre.
Ráadásul Izraelnek csalódást okozott Franciaország és Nagy-Britannia döntése is, hogy részt vesz a rasszizmus kérdéséről rendezett utókonferencián. “Jobbat vártunk ettől a két országtól” – mondta Jigal Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője. Izrael azt remélte, hogy Franciaország és Nagy-Britannia más nyugati országokhoz hasonlóan távol marad ettől az ENSZ-rendezvénytől – tette hozzá a szóvivő, “bohózatnak” minősítve a hétfőn Genfben megnyílt konferenciát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a zsidó állam nem szándékozik hazarendelni konzultációkra párizsi, illetve londoni nagykövetét, amint Svájc esetében tette.
Nem mindenki hagyta ott a csúcsot
A Szentszék küldöttsége, amelyet Silvano Tomasi, a genfi székhelyű ENSZ-hivatalok állandó vatikáni megfigyelője vezet, “nem hagyta el a termet” – erősítette meg a vatikáni szóvivő. XVI. Benedek pápa, aki május 11. és 15. között Izraelbe látogat, vasárnap Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján “fontosnak” nevezte a rasszizmus elleni tanácskozást.
Az amerikai külügyminisztérium is elítélte Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izraelt ostorozó hétfői genfi beszédét, ugyanakkor jelezte, hogy Washington ennek ellenére hajlandó párbeszédet folytatni Teheránnal.
Ahmadinezsád beszéde, amelyben rasszistának bélyegezte a zsidó államot, a fajgyűlöletet táplálja – közölte Robert Wood külügyi szóvivő. Leszögezte: ha Irán más viszonyra törekszik a nemzetközi közösséggel, meg kell változtatnia magatartását és fel kell hagynia ezzel a szörnyű retorikával.
Jelezte ugyanakkor, hogy a washingtoni külügyminisztérium a kritika ellenére – Barack Obama elnök nyitottsági politikájának jegyében – továbbra is diplomáciai tárgyalásokat akar kezdeni Iránnal. Egy kérdés kapcsán úgy fogalmazott: az Obama-kormány nem zárja ki a párbeszédet Teheránnal, mivel korábban már világossá tette, hogy közvetlen diplomáciára törekszik a közép-ázsiai állammal.
A genfi értekezlet a dél-afrikai Durbanben 2001-ben rendezett hasonló tanácskozás utókonferenciájának számít, ezért Durban-II-ként is emlegetik. A durbani konferencia élesen elítélte Izraelt a palesztin területek megszállva tartása miatt.
