Az egykori kommunista pártfőtitkár úgy vélte az amerikai AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy ma Oroszországban sem a parlament, sem az igazságszolgáltatás nem teljesen szabad.
A nyilatkozat egy másik részében annak a nézetének adott hangot, hogy elegyíteni, “szelídíteni” kellene a kapitalizmust a szocializmus egyes elemeivel, egyesíteni kellene a kapitalista verseny és a szocialista szociális biztonság előnyeit.
Szavai szerint ez a jelenlegi globális gazdasági, pénzügyi válság egyik fő tanulsága. A kapitalista rendszernek “meg kellene szabadulnia a túlzott fogyasztás és a szuperprofitokra törekvés” hibáitól. A G20 (a világ iparilag legfejlettebb hét államát, Oroszországot, illetve Ázsia és Dél-Amerika több gyorsan fejlődő országát tömörítő csoport) vagy más szervezetek segítségével új fejlődési és együttműködési modellt kellene kialakítani – mondta.
Saját történelmi szerepére emlékezve hangsúlyozta, hogy nem volt célja a kommunista rendszer felbomlasztása, csak megreformálása. Azt is remélte, hogy egyben marad a Szovjetunió, és fel sem merült benne, hogy erőszakot alkalmazzon a széthullás megakadályozása végett – jelentette ki. Mindazonáltal még mindig bízik benne, hogy egy napon Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország unióra léphet Oroszországgal.
Elismerte, hogy mára nagyon sokat vesztett politikusi és személyes befolyásából, de úgy vélekedett, hogy politikai, államférfiúi elképzelései és tettei hatalmas szerepet játszottak a világ és Oroszország életében. “Most olyan a helyzet, hogy egyre többen kezdik megérteni, mit tett Gorbacsov” – mondta.
Az egykori szovjet államfő tevékenységének óriási szerepe volt a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a szovjet tömb és a Szovjetunió széthullásában. A Nyugaton egykor népszerű utolsó szovjet vezető sohasem volt igazán közkedvelt saját hazájában, mára pedig teljesen a politikai élet peremére szorult.
