A bécsi székhelyű ügynökség 19 uniós tagországból gyűjtött adatokat, amelyek szerint összefüggés áll fenn a közel-keleti helyzet alakulása és az antiszemitizmus terjedése között. Franciaországban például 2002 és 2004 között meredeken emelkedett az antiszemita hátterű bűncselekmények száma, miközben tovább mérgesedett az izraeli-palesztin konfliktus. Ez a trend az egész unióban megfigyelhető – áll a jelentésben.
Megváltozott a tipikus antiszemitáról alkotott kép is; őt korábban a szélsőjobboldali, bakancsos-bomberdzsekis bőrfejű testesítette meg a sajtóban és a közvéleményben. Ma viszont ott van mellette az elégedetlen fiatal muzulmán, az észak-afrikai bevándorló és a baloldali, globalizációellenes aktivista is.
Ausztriában – ahol tavaly a parlamenti választáson a szélsőjobb begyűjtötte a szavazatok közel egyharmadát – a 2004-2006 közötti időszakhoz képest 2007-ben megkétszereződött az antiszemita jellegű támadások száma, növekedett az idegengyűlöletből fakadó bűncselekmények száma, és erősödött a jobboldali szélsőségesség.
A kutatók ugyanakkor nem találtak összefüggést a politikában és a sajtóban megjelenő antiszemitizmus és a zsidók ellen elkövetett bűncselekmények között.
