A Szentszék egy nappal azt követően adott ki nyilatkozatot, hogy Williamson bocsánatot kért mindazoktól, akiket megsértett a kijelentésével.
Federico Lombardi vatikáni szóvivő kijelentette: Williamson bocsánatkérése nem teljesíti azt a követelést, amelyet a Vatikán államtitkársága február 4-én közzétett nyilatkozatásban fogalmazott meg, nevezetesen hogy a püspök “teljesen egyértelműen és nyilvánosan vonja vissza” a zsidó holokausztra vonatkozó álláspontját. Amíg ez nem történik meg, Williamson nem tölthet be lelkipásztori tisztséget a katolikus egyházban.
Csütörtökön közzétett bocsánatkérő levélben Williamson sajnálkozását fejezte ki azon “fájdalom” miatt, amelyet “mindenekelőtt az egyháznak, ám emellett a III. Birodalom idején igazságtalanságot elszenvedő áldozatok rokonainak, illetve a túlélőknek” okozott. Saját korábbi kijelentéseit azzal magyarázta, hogy ő nem történész.
Charlotte Knobloch, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZJD) elnöke felháborodásának adott hangot a levéllel kapcsolatban. “Azzal, hogy Williamson továbbra sem vonta vissza rosszindulatú hazugságait, ismét kifejezésre juttatta, hogy meggyőződéses antiszemita és javíthatatlan holokauszttagadó, aki kétségbe vonja a zsidók milliói ellen elkövetett népirtást” – állt a szervezet pénteki közleményében.
A püspök nagy botrányt keltett a svéd televíziónak korábban adott interjújával, amelyben tagadta a gázkamrák létét a náci haláltáborokban, s igyekezett kicsinyíteni a holokauszt mértékét. Az eset súlyát növelte, hogy a nagy felháborodást kiváltó interjút éppen akkor tették közzé, amikor XVI. Benedek pápa visszavonta a Szent X. Pius Testvériség néhány püspökének, köztük Williamsonnak a kiközösítését a római katolikus egyházból. A püspököket azért közösítették ki 1988-ban, mert nem ismerték el a II. Vatikáni Zsinat valamennyi határozatát.
