A csütörtöki megbeszélésen részt vett Karel Schwarzenberg, az unió soros elnökségét adó Csehország külügyminisztere is. A társulási egyezmény mielőbbi megkötésére irányuló uniós szándék azt jelzi, hogy Brüsszel viszonylag gyorsan túl kíván lépni a januári gázválság okozta megrázkódtatásokon, és a válságban tanúsított ukrán magatartás miatti csalódottságából nem az elzárkózás, hanem éppenséggel a szorosabb együttműködés kölcsönös érdekeltségének megteremtése révén igyekszik kitörni.
Brüsszeli elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra: jelzésértékű lehet, hogy míg a gázválság másik főszereplőjénél, Oroszországban pénteken José Manuel Barroso elnök vezetésével csaknem az egész Európai Bizottság vendégeskedik, a “gázválság utáni” első EU-ukrán találkozót jóval szerényebb protokolláris keretek közt tartották meg a cseh fővárosban.
A tervbe vett EU-ukrán társulási egyezménynek – amelyről egyébként tavaly ősz óta folynak a kétoldalú tárgyalások – a vámmentes kereskedelemről szóló megállapodás is része lenne.
Ohrizko elmondta, hogy Kijev emellett 2012-ig vízummentességi megállapodást is szeretne kötni az Európai Unióval. Ferrero-Waldner az újságírók előtt annyiban tért ki a gázválságra, hogy felhívta a figyelmet a március 23-án Brüsszelben tartandó ukrán befektetési konferenciára, amelyen 2,5 milliárd eurót akarnak összegyűjteni az ukrán gázvezetékrendszer korszerűsítésének költségeire.
