Európai Parlament (EP) erről szóló kedd esti vitáját Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. Jacques Barrot mind a vitanyitó felvetésre adott válaszában, mind a vita összefoglalásakor kiemelte: az EU tagállamai nem adtak felhatalmazást, jogkört az unió végrehajtó testületének a kisebbségvédelem ügyeiben való eljárásra, ezért a kisebbségekről való gondoskodás minden tagállam saját teendője és felelőssége.
Azt azonban megígérte az Európai Bizottság alelnöki rangú igazságügyi főilletékese, hogy minden olyan esetben, amikor diszkriminációra derül fény, a Bizottság keményen fel fog lépni, mert erre uniós előírások adnak jogalapot. A diszkriminációs helyzetről jelentést készít az EU alapjogi ügynöksége is – tette hozzá.
Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak.
A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a romániai néppárti Sógor Csaba, az erdélyi Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Csatlakozott hozzájuk többek közt Michl Ebner dél-tiroli, Ignasi Guardans Cambó katalán, Henrik Lax svédajkú finn, Tatjana Zdanoka lettországi orosz és Mikel Irujo baszk EP-képviselő.
