Az alagút izraeli szuverenitás alá tartozna, de teljesen szabadon és akadálytalanul használhatnák a palesztinok. A lehetséges legrövidebb nyomvonalon, amely a Gázai övezeti Bét-Hanún várostól a ciszjordániai Hebron város melletti Dúra településig húzódna, mintegy 48 kilométer hosszú lenne az alagút – mondta választási beszédében a kormányfői székért versenybe szálló miniszter. A Jordán folyó nyugati partján mintegy hárommillió palesztin él, a Földközi-tenger partvidékén lévő Gázai övezetben pedig körülbelül másfél millió.
Barak becslése szerint két-három milliárd dollárba kerülne egy ilyen alagút megépítése, de arról nem szólt, ki állná a költséget. Több izraeli tisztségviselő máris aggodalmát fejezte ki az elképzelés kapcsán, mondván, hogy a két területet összekötő alagutat is felhasználhatnák palesztin szélsőségesek fegyverek csempészésére.
Nemrég befejeződött gázai övezeti offenzívájában az izraeli haderő bombázta a fegyverek és áruk becsempészésre használt alagutakat Egyiptom és a Gázai övezet közös határának térségében. Ezen alagutak nagy részét a Gázai övezetet uraló iszlamista palesztin Hamász szervezet kormányzása alatt ásták ki palesztin oldalról.
