“Az összes kisebbség képviselői megerősítették, hogy javult a kormánynak a kisebbségekhez fűződő viszonya” – nyilatkozta a találkozó után a köztársasági elnök.
“Úgyszintén kiálltak a Szlovák Köztársaság politikája mellett, és ennek nagyon örülök” – jelentette ki Gasparovic, aki az új év elején hagyományosan fogadja a nemzeti kisebbségek képviselőit. Az idei találkozón 12 kisebbség – köztük a magyar – képviseltette magát.
Büszkék a kisebbségek Szlovákiára
Az államfőnek meggyőződése: a kisebbségek nagymértékben büszkék arra, hogy Szlovákiában élnek. “A magyar kisebbség esetében sem látom ezt másként” – hangsúlyozta újságírók előtt Gasparovic.
A köztársasági elnök szerint Robert Fico kormányfő betartotta ígéretét, azt, hogy Szlovákiában nem gyengül a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága.
A találkozón Gasparovic elmagyarázta, hogy miért nem írta alá a módosított tanügyi törvényt, amely lehetővé tette volna a szlovákiai földrajzi megnevezések kétnyelvű – szlovák és kisebbségi – használatát.
“Én magam nyitottam meg ezt a kérdést, és egyértelműen azt is megmondtam, miért. A kétnyelvű tankönyvek híve vagyok, de azoknak meg kell felelniük a jogi normáknak és a törvényeknek, összhangban kell lenniük a valódi történelmi megnevezésekkel” – indokolta döntését újságírók előtt a politikus.
Politikai és történelmi kérdés
Megjegyezte: a témával mind a politikusoknak, mind a történészeknek foglalkozniuk kell. Gasparovic szerint a földrajzi megnevezések használatának új szabályozása nem csökkenti a kisebbségi jogokat, csupán összhangba hozza azokat a törvényekkel.
Hrubík Béla, a Csemadok elnöke viszont újságíróknak azt mondta: az, hogy a kisebbségeket képviselők szerint javult volna a Fico-kormány hozzájuk való viszonya, Gasparovic magánvéleménye. A magyar kulturális és társadalmi szövetség elnöke úgy látja: a kisebbségek jogbiztonságával kapcsolatban a kormány nem tartotta be ígéretét.
A tankönyv- és a nyelvtörvény is gond
“Néhány dologban visszaléptünk. Bizonyos nyomás nehezedik a kisebbségekre” – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Hrubík. Rámutatott: nemcsak a tankönyvekkel van baj, de az államnyelvről szóló törvény tervezett szigorításával is.
“Olyan dolgok vannak benne, amelyekkel semmiképpen sem tudunk egyetérteni” – szögezte le.
A Csemadok elnöke nem bízik abban, hogy a módosított tanügyi törvényről szóló elnöki vétót a szlovák parlament felül fogja bírálni.
Az államnyelvről szóló törvény módosítását most készíti elő a kulturális tárca, s rövidesen a kormány elé kerül. A nyilvánosságra hozott elképzeléseket a civil szféra és a nemzeti kisebbségek is élesen bírálták.
A minisztérium szerint a jövőben például az emléktáblák szövegét minden esetben először az államnyelven kellene megfogalmazni, s csak utána a kisebbségek nyelvén; a szöveget a tárcának kellene jóváhagyni. Hasonlóan szabályoznák a reklámok szövegét is. Nagy megütközést keltett, hogy a törvény be nem tartását írásbeli figyelmeztetés után száztól ötezer euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtanák a hatóságok.
