A végleges döntést jövő héten hozza meg a tibeti törvényhozás, megfigyelők szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy elfogadják a javaslatot.
1959. március 28-án egy Kína-ellenes felkelés leverése után feloszlatták a tibeti kormányt, a dalai láma pedig mintegy százezer követőjével indiai száműzetésbe menekült.
A kínai hivatalos értékelés szerint 1959 márciusában felszabadították az istenkirályi kormányzati rendszer és a jobbágyság alól Tibetet. A számos tibeti támogatását élvező tibeti emigráns kormány viszont úgy ítéli meg, hogy valójában rabságba taszították a tibetieket 1959-ben.
Kína felkészült arra a lehetőségre, hogy idén is zavargások törnek ki a tibeti fővárosban, Lhászában, mint tavaly márciusban.
A tibeti népi kongresszus elnöke pénteken ismét bírálta a dalai lámát. Azzal vádolta őt és követőit, hogy folyamatosan “felforgató tevékenységek” szervezésén mesterkednek, és minden eszközzel megpróbálják útját állni Tibet fejlődésének, hogy “visszaállítsák a rabszolgaságot”.
Emigráns tibetiek és emberi jogi szervezetek “botrányos történelemhamisításnak” minősítették a törekvést, hogy március 28-át a “felszabadítás napjának” nyilvánítsák. A Társaság a Veszélyeztetett Népekért nevű német szervezet állásfoglalása szerint semmi sem indokolja, hogy Tibet “nemzetközi jogot sértő megszállását” ünnepnappá tegyék.
Peking szerint Tibet évszázadok óta Kínához tartozik, a tibetiek viszont azt állítják, hogy a terület független volt, és csak 1950-51-ben foglalták el a kommunista Kína csapatai.
