Erről Susan Crawford, az a kormányzati illetékes számolt be a The Washington Post című lapnak, akinek jogában állt dönteni arról, hogy a Kuba szigetén működő amerikai fogolytábor rabjai közül kiket állítsanak bíróság elé. Az interjú a lap szerdai számában jelent meg.
A szaúd-arábiai Mohammed al-Kahtánit azzal vádolták meg, hogy szándékában állt részt venni az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokban. Ő lett volna a huszadik légi kalóz, de egy hónappal a támadások előtt elutasították beutazási kérelmét az Egyesült Államokba. Később azonban Afganisztánban elfogták, és 2002 januárjában Guantánamóra szállították.
Crawford beszámolója szerint kihallgatói olyan eszközöket alkalmaztak Kahtáni vallomásának kicsikarására, amelyek túlléptek a megengedett vallatási módszerek határán, vagyis a vallatók tevékenysége jogilag kimerítette a kínzás fogalmát. 2002 novemberétől 2003 januárjáig 50 napon át magánzárkában tartották, megvonták tőle az alvás lehetőségét, meztelenre vetkőztetve hosszú időn át hidegnek tették ki, miközben azzal tartották rettegésben, hogy az élete hajszálon függ. Mohammed al-Kahtáni végül elismerte, hogy az al-Kaida tagja volt.
Crawford szerint ez az eljárás nagyon megviselte a rab egészségét, és ezért döntött úgy, hogy nem állíttatja Kahtánit bíróság elé. A 61 éves nyugdíjas bírónő korábban a Pentagonnak dolgozott, Robert Gates amerikai védelmi miniszter 2007 februárjában bízta meg őt azzal a feladattal, hogy mérlegelje a guantánamói foglyok elleni bírósági eljárás lehetőségét.
