A Gázában kialakult helyzet jelentős diplomáciai hullámokat keltett az egész világon. A zsidó állam és az iszlamista milíciák között tizenkét napja folyó háború következményeiről, diplomáciai hatásairól, a médiavisszhangról, továbbá a magyar belpolitikáról kérdeztük Aliza Bin Noun izraeli nagykövetet.
Hogyan befolyásolja a magyar-izraeli viszonyt a gázai helyzet?
Magyarországon a reakciók és a politikai visszhang jelentősen pozitívabb, mint néhány másik európai országban. A magyar állam elismeri Izrael alapvető jogát, hogy megvédje magát, ha támadás éri.
Ön szerint kiegyensúlyozottan tájékoztat a média a gázai helyzetről?
Általánosságban a Közel-Kelet kiemelkedő fontosságú a világ számára. Egyrészt az olajkészletek miatt, melyek ebben a régióban vannak, másrészt pedig a terrorhálózat miatt, melynek oly sok prominens tagja innen származik vagy itt kapott kiképzést. Így érthető, ha a világsajtó folyamatosan kiemelt figyelemmel kíséri a közel-keleti eseményeket, illetve a térségben élő népek helyzetét és önrendelkezési törekvéseit. Természetesen amikor az emberek látják azokat a képeket, amiket a CNN vagy a BBC hírcsatorna mutat naponta, összeszorul a szívük és egyből határozott véleményt alakítanak ki, melyben a gyengébb mellé állnak.
Az Izraeliek szenvedését sokszor kevésbé láttatják. Pedig nagyon fontos bemutatni azt a közel egy millió embert is, akik az elmúlt nyolc év során folyamatos rakétazáporban éltek, köztük a dél-izraeli gyermekek életét, akik félig óvóhelyen nőttek fel, és akiknek már természetes, hogy naponta kell lélekszakadva 15 másodperc alatt a miklatba (légoltalmi bunker) szaladni, mikor megszólal a Tzeva Adom („vörös jelzés”, légiriadó, mely rakéták becsapódását jelzi). Ma (csütörtök – a szerk.) reggel például egy izraeli idősek otthonát ért rakétatámadás az északi Naharia városában.
Ennek ellenére már a 2006-os második libanoni háború idején is érződött, hogy Európa nagyobb megértéssel fordul Izrael felé, mint azelőtt, és ez a tendencia azóta tovább erősödött. Ennek számos oka van, de talán a legfontosabb az, hogy az európai országok már saját bőrükön érzik a radikalizmus, a fundamentalizmus hatásait. Ez már nem valami olyasmi, ami valahol messze történik.
A londoni és a madridi terrortámadások óta Európa is célponttá vált a mérsékelt és a szélsőséges vallási irányzatok, világnézetek csatájának aktuális felvonásában. A helyzet most az, hogy az egyetlen demokratikus állam a Közel-Keleten Izrael, amely hatvan éve harcol a fennmaradásért. Izrael pedig a nyugati világ része, ugyanazokon az értékeken alapszik, mint a nyugati civilizációk.
Izrael és Magyarország együttműködését befolyásolhatja, hogy ki nyeri a 2010-es választásokat Magyarországon?
Természetesen mi nem avatkozunk be a magyar politikába. Izraelnek jó kapcsolatai vannak minden magyar kormánnyal, függetlenül attól, hogy melyik párt van hatalmon. Ugyanígy feltételezhetően Magyarország is együtt fog működni az új izraeli kormánnyal tekintet nélkül arra, hogy melyik párt nyeri a választásokat. Ez egy demokratikus állam, ahol a választók el fogják dönteni, szerintük ki képes leghatékonyabban képviselni az ország érdekeit.
Mit gondol Morvai Krisztina önnek írt leveléről és arról, hogy az ügyvédnő indulni fog az EU-parlamenti választásokon júniusban, pártja a Jobbik pedig akár a parlamentbe is bekerülhet 2010-ben?
Minden olyan jelenségnek és szereplőnek, aki antiszemita érzelmeket jelenít meg vagy közvetít a tömegek felé, az adott országot és annak nemzetét kell aggasztania, nekik kell a problémával szembenézniük.
