Izrael egy hétig várt a szárazföldi hadműveletek megkezdésével, ezáltal esélyt adott a Hamasznak, hogy visszavonuljon, és leállítsa Izrael bombázását. A Hamasz azonban a konfrontációt választotta, valószínűleg attól tartva, hogy ellenkező esetben gyengének látszik majd – írja a BBC.
A Bush-adminisztráció támogatásával a háta mögött Izrael megfelelő diplomáciai hátteret kap a hadművelet folytatásához, ugyanakkor kényesen ügyel a nemzetközi közösség megnyugtatására is. Ennek érdekében Izrael folyamatosan hangsúlyozza, hogy a humanitárius segélyek átjutnak a Gázai övezetbe. A New York Times szerint az sem véletlen, hogy Izrael december 27-én, 24 nappal George W. Bush távozása előtt indította el a támadást. Izrael nem volt ugyanis biztos abban, hogy az új elnök, bár hangsúlyozta Izrael önvédelemhez való jogát, feltételek nélkül támogatná a katonai lépést.
Dick Cheney alelnök a CBS hírtelevízióban adott interjúban egyértelműen kifejezte a jelenlegi amerikai vezetés álláspontját: „Nem kérdéses, hogy ki itt az ellenség, egy ENSZ-tagállamot megtámadott egy terrorszervezet” – mondta.
A jelenlegi helyzetben kétséges, hogy az izraeli offenzíva eléri-e azt a célját, hogy véget vessen a Hamasz bombatámadásainak, a diplomáciai kiegyezés pedig szintén igen távolinak tűnik. A 2006-os libanoni háború, amelyet az izraeli közvélemény kudarcnak értékelt, világosan megmutatta, hogy milyen veszélyeket rejt magában egy jól elsáncolt katonai szervezet elleni harc. Izrael tanult a Hezbollah ellen folytatott küzdelemből, a Hamasz ellen már a kezdetektől jobban felszerelt csapatokat vetett be.
Grafika: FN
A BBC szerint stratégiai szempontból egyértelmű, hogy Izrael a gázai offenzívával üzenetet kíván küldeni közel-keleti ellenségeinek, elsősorban a libanoni Hezbollahnak. Abban bíznak, hogy a 2006-os libanoni háború során elszenvett presztízsveszteséget kompenzálva ismét megmutathatják katonai erejüket.
Az akció sikerét Izrael minden bizonnyal azon méri majd le, hogy mennyire sikerül meggyengíteni a Hamasz parancsnoki szervezetét és képességét arra, hogy továbbra is bombázza Izraelt. A Guardian című brit lap szerkesztőségi cikkében gyanakkor felhívja a figyelemet, hogy ha Izrael tönkreteszi a Hamaszt katonailag és szervezetileg, azáltal az övezet kormányának utolsó maradékát is megsemmisíti. Ez pedig egy jövőbeli békemegállapodás alapjait teszi kétségessé.
.
