“Robert Fico szlovák kormányfő jóslata, hogy Ivan Gasparovic államfő vétója után “nagy probléma” lesz újra elfogadtatni a parlamentben a módosított tanügyi törvényt, a 2009-es évre szóló megbízhatóbb prognózisok közé tartozik. Ha ugyanis a magyar szülők gyermekei számára készült honismereti tankönyvek megszűnnének problémát jelenteni, a (szlovák) koalíciónak más okot kellene keresnie, hogy fenntartsa a konfliktushelyzetet és a feszültséget Budapesttel, illetve a (szlovákiai magyar) kisebbséggel. Ráadásul ha még a Magyar Gárdát is megszüntetik nekik! A benzinnel teli kannákat nehéz könnyű szívvel eldobni. A Gázai övezetben tudnak erről valamit, s elvégre nekünk (szlovákoknak) is természetes ellenséggel van dolgunk” – fejti ki ironikusan a szerző.
Úgy véli, hogy a földrajzi megnevezések írásmódja a kisebbségi tankönyvekben olyan probléma, amely ép ésszel fel nem fogható. Dusan Caplovic, az emberi jogok kérdésében is illetékes kormányfőhelyettes ajánlása, hogy a képviselők gondolkodjanak el az államfő érvein – egyebek között azon, hogy a szlovákiai helyzetet nem lehet a multikulturális vajdasági helyzethez hasonlítani – nem ül, s háromszorosan is csak azt húzza alá, hogy “olyan gondolkodásmódról van szó, amellyel nem lehet hadakozni, sem meggyógyítani”. “A konfliktusok gyártásának és művelésének szükségessége olyan ügyvitellel, amellyel önmagunk politikusi minőségét bizonyítjuk, bizony messziről látható az egész szlovák-magyar afférban” – mutat rá a szerző.
Gyurcsány Ferenc hatpontos komáromi javaslata is csak arra jó, hogy újabb konfliktus teret teremtsen a felek között. Göncz Kingának is el kellene gondolkodnia azon, hogy mennyiben járult hozzá a szlovák-magyar kapcsolatok javításához a budapesti szlovák nagykövet behívása a külügyminisztériumba. “Az, amit a magas politika művel a szlovák-magyar kapcsolatokkal szégyen és játék a tűzzel. Annak megérzésére, hogy a “nagy probléma” az egész 2009-es évben is fennmarad, nincs szükségünk a kormányfő jóslatára sem” – záródik a Sme kommentárja.
