A pekingi vezetés már jó előre heves tiltakozással fogadta a találkozót, s hogy felháborodását jelezze, emiatt lemondta az EU és Kína közötti, elvileg december elsejére tervezett csúcstalálkozót.
Sarkozy megnyugtatta Kínát
“Nem kell dramatizálni a dolgokat. Én Tibetet mindig is Kína részének gondoltam, s maga a dalai láma sem sürgeti Tibet függetlenségét” – nyilatkozott Sarkozy újságíróknak közvetlenül a találkozó előtt.
A mintegy 30 perces megbeszélésről utóbb a francia elnök azt mondta, hogy az “nagyon jól zajlott”, s hogy ő közölte a dalai lámával, mennyire fontosnak tartaná a tibeti vallási vezető és a kínai hatóságok közötti párbeszéd folytatását. Tibet kapcsán “a dalai láma szót ejtett aggodalmairól, s ezek olyan aggodalmak, amelyeket Európa is oszt” – mondta Sarkozy.
Ugyanakkor – nyilván Peking megbékítésére – azt is hangsúlyozta, hogy Kínának el kellene foglalnia az őt megillető helyet a világ irányításában, s szükség van az ázsiai országra a Föld nagy problémáinak megoldásához.
Walensát méltatták
A francia elnök és a dalai láma találkozójának az volt az apropója, hogy Gdanskban most szombaton rendezvénysorozatot tartottak abból az alkalomból, hogy Lech Walesa volt lengyel államfőnek, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetőjének 25 éve ítélték oda a Nobel-békedíjat.
A “Szolidaritás a jövőért” című nemzetközi konferencián felszólalva Sarkozy azt mondta: azért jött Gdanskba, hogy tisztelettel adózzon Lengyelországnak, s annak a harcnak, amelyet a lengyelek a totalitárius rendszer ellen folytattak. A Szolidaritás szakszervezet születéséről szólva a francia elnök méltatta Walesa szerepét, s hozzátette: a politikus nagy szerepet játszott a vasfüggöny lebontásában.
A láma csodálja a lengyeleket
A dalai láma ugyanezen a tanácskozáson arról beszélt, hogy a lengyelek a múltbeli elnyomás és minden probléma ellenére meg tudták őrizni lelkierejüket és elszántságukat, s ezért ő csodálja őket.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén méltatta az egyszerű villanyszerelőből Nobel-békedíjassá vált egykori lengyel államfőt. Mint mondta, Walesa nagyon ambiciózus stratégiát hajtott végre, amely egy új világ megteremtéséhez vezetett. “Itt Gdanskban Önök megváltoztatták Európa és a világ történelmének menetét” – szögezte le.
Walesának 1983-ban ítélték oda a Nobel-békedíjat, azonban átadására nem ő, hanem felesége, Danuta ment el, mert Walesa attól félt, hogy ha elhagyja az országot, a lengyel hatóságok nem engedik majd visszatérni. S még több mint öt évet kellett várni arra, hogy a korabeli lengyel vezetés feje, Jaruzelski tábornok elszánja magát a Szolidaritással való tárgyalások megkezdésére – ami azután megnyitotta az utat a szocialista rendszer bukása előtt.
