A legolvasottabb cseh napilapban közölt eszmefuttatásában Topolánek leszögezi, hogy személy szerint nem tartja jónak a lisszaboni szerződést, de Csehország nevében aláírta, aláírását nem vonja vissza, s bízik abban, hogy a dokumentumot a cseh parlament végül elfogadja.
Topolánek ugyanakkor elismeri: az általa vezetett Polgári Demokratikus Párt (ODS) a lisszaboni szerződés kérdésében nagyon megosztott. Ez azonban nem újdonság, mert az ODS kezdettől fogva így viszonyult az egész Európai Unióhoz. „Más pártoktól eltérően az ODS nem fogadja el kritikátlanul az EU-t, hanem gondosan mérlegeli a pozitívumokat és a negatívumokat” – fejti ki Topolánek.
„Az EU-t több területen bíráljuk, de jobb benn lenni, mint kívül” – véli. Megjegyzi: az EU jól szabályozott térség, bár a szabályokkal nem mindig értenek egyet, tény azonban, hogy több évszázad után stabilitást és biztonságot hozott a régiónak. Az EU, akárcsak a NATO gátja lehet Moszkva nagyhatalmi ambícióinak. “És – hogy Václav Klaus államfő szavaira reagáljak – sokkal jobb megcsókolni a német kancellár asszonyt, mint az orosz medvével ölelkezni.”
Az unióhoz való csatlakozással Csehország ugyan elveszítette szuverenitásának egy részét, de ennek fejében részt kapott a szabadságból, a szabad piacból, a biztonságból, az integrációból. Ugyanakkor az EU egyenlő félként képes tárgyalni Oroszországgal.
Igazán választani tehát a lisszaboni szerződés és Moszkva között kell – állítja a cseh kormányfő. Szerinte 19 évvel a Moszkva-párti kommunista rendszer csehországi bukása után a választás nem lehet kétséges. Csehország még nem ratifikálta a lisszaboni szerződést. Az ODS képviselőinek és szenátorainak egy csoportja a dokumentumot az alkotmánybíróság elé utalta, mert úgy véli, hogy annak egyes paragrafusai ellentétesek a cseh törvényekkel.
Az alkotmánybíróság november 25-re tűzte ki a kérdés megvitatását. Václav Klaus államfő, aki a lisszaboni szerződés ellenzői közé tartozik, bejelentette, hogy kihasználja jogkörét, személyesen is jelen lesz a téma alkotmánybírósági megvitatásakor.
