A tervezet a terrorizmus elleni harc jegyében rendkívüli jogkörökkel ruházza fel a Szövetségi Bűnügyi Hivatalt (BKA). Az ellenzék pártjai azt hangoztatták, hogy ezáltal amerikai mintára egyfajta német Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz egy új FBI jött létre, s a BKA felhatalmazást kap az önkényre. A berlini parlament alsóháza az ellenzéki képviselők elutasítása ellenére fogadta el a konzervatív belügyminiszter, Wolfgang Schauble által beterjesztett tervezetet.
Az új törvény a több ezer BKA-nyomozó számára egyebek között lehetővé teszi a terrorista tevékenység szempontjából gyanúsnak vélt személyek magánlakásának videómegfigyelését, továbbá a személyi számítógépek adattartalmának és internetes forgalmának hatósági ellenőrzését, sőt a BKA által gyanúsítottak magántelefonjainak lehallgatását is. A nyomozók ezúttal első ízben léphetnek fel „megelőző jelleggel”, s ugyancsak első ízben a vélt terrorcselekmények elhárítása érdekében.
A konzervatív és a szociáldemokrata kormánypártok között korábban vita volt arról, hogy a hatóságok az internet ellenőrzése céljából beléphetnek-e a magánlakásokba. Ezzel kapcsolatban végül győzött a szociáldemokrata elutasítás, s a tervezet azt írja elő, hogy az illetékeseknek egy trójainak nevezett kémprogramot lakásokon kívülről kell a gyanús számítógépekbe becsempészniük.
Az ellenzéki pártok egyhangúan az új törvény ellen foglaltak állást, azt alkotmányellenesnek nevezve. Képviselőik a szabadságjogok „fekete napjáról” beszéltek, figyelmeztetve arra, hogy a BKA titkosszolgálati jogkörökkel rendelkező szuperhatósággá válik. Schauble ezzel szemben azt hangoztatta, hogy az állam feladata a polgárok megvédése a terrorizmussal, illetve a bűnözőkkel szemben.
