A magyar külügyminiszter szombaton elsőként az energiabiztonság ügyében szólalt fel. Mint kifejtette, a magyar kormány egyaránt törekszik a források és az útvonal diverzifikálására. Előbbi szempontjából alapvető jelentőségű a Nabucco-terv sikere. A grúz viszály alátámasztotta, hogy fel kell gyorsítani a vezeték megvalósítását, ami magában foglalja, hogy mielőbb szülessen meg a szükséges kormányközi megállapodás.
Göncz Kinga az energiabiztonság szemszögéből ugyancsak fontosnak nevezte azt a magyar javaslatot, hogy kössék össze a térség államainak gáz- és áramhálózatát. Az adottságok miatt ezután is Oroszország marad a magyar fél legfőbb gázszállítója – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy új ellátási útvonalat jelentene a Déli Áramlat vezeték.
Magyarország számára elsődleges fontosságú az ellátás biztonsága, hiszen az ország nagy mértékben függ a gázimporttól. Az energiapolitikának egyúttal a viszonylag olcsó beszerzést, a gazdaság versenyképességét, valamint a környezetvédelmet is szolgálnia kell. A hatékony energiafelhasználással kapcsolatban a megújuló források arányának növelés mellett Magyarország a nukleáris energia jövőbeni szerepének növelését is tanulmányozza, beleérte új reaktor vagy reaktorok építését.
A zárónapi munkaebéd alatti hozzászólásában Göncz Kinga Afganisztánról szólva megerősítette, hogy Magyarország fokozni kívánja katonai jelenlétét a közép-ázsiai országban, olyan új feladattal bővítve a szerepkört, mint például a kabuli nemzetközi repülőtér üzemeltetése. Emellett a magyar külügyi tárca költségvetéséből 2 millió eurót fordítanak a polgári újjáépítés céljaira.
A miniszter üdvözölte, hogy növelik az afgán nemzeti hadsereg létszámát, ugyanakkor aggodalommal szólt arról, hogy egyre több az incidens az afgán-pakisztáni határtérségben. Meggyőződését fejezte ki, hogy Pakisztánt be kell vonni mind a politikai, mind a katonai rendezésbe.
