A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán tartott konferencia egyik előadója az elnökválasztás, az internethasználat és a fiatalság szerepéről beszélt. A friss diplomás harvardi hallgató, Kim Gittleson elmondta: 2004-ben még csak az amerikai választópolgárok 37 százaléka lépett a világhálóra, ha valamilyen információt akart szerezni az elnökjelöltek kampányáról. Idén viszont már szinte az összes, az elnökjelöltségért harcba szálló politikus az interneten kezdte meg kampányhadjáratát.
Személyes honlapokkal ugyanis közelebb kerülhetnek a választókhoz, bepillantást engednek hétköznapi életükbe is. Barack Obama facebook profiljának faliújságján például bárki kifejtheti a véleményét, még akkor is, ha az nem túl hízelgő. Továbbá lehetősége van bárkinek arra is, hogy kérdést intézzen hozzá.
A fiatalok vezetik a világot
Ebbe az új, a közvetlen demokráciát leginkább leképező rendszerbe a fiatalabb generációk irányították bele a náluk idősebb szavazókat és a politikusokat. Az internetes közösségek alulról formálódó, egymásra építkező világában minden elnökjelöltnek saját profilja van a facebookon, a twitteren, vagy akár a myspace-en. Ide percek alatt felkerülhetnek nem hivatalos, leleplező botrányvideók ugyanúgy, mint a politikusok aktuális üzenetei.
Kiemelkedő szerepet tölt be ma már a tv, az újságok és egyéb médiumok mellett a Youtube is. Bár az amerikai háztartások 20 százalékában még nincs internet, televízióval viszont az amerikai családok 99 százaléka rendelkezik. Ez a szinte teljes lefedettség még mindig biztosítja a tv döntő szerepét az elnökválasztási kampányban. A televízióban közölt információk, elemzések, viták azonban ma már szinte percek alatt felkerülnek a Youtube-ra is, maximális elérhetőséget biztosítva az információéhes választópolgár számára.
Közvetlen netokrácia
Ez a fiatal korosztály tehát egyszerre teremtője és célpontja a web 2.0-nak, és saját virtuális, közvetlen demokráciájának. Ezt az információk azonnali megosztásán, a közös alkotásokon és véleményezéseken alapuló demokratikus virtuális rendszert nevezi a svéd filozófus, zenész és politikus Alexander Bard netokráciának.
Ebben a rendszerben az elit szerepét az információáramoltatás és a kapcsolati tőke tulajdonosai töltik be, ők a netokraták. Bard egy interjúban Barack Obamát nevezi meg a világ első netokrata politikusának. „Ha belőle lesz Amerika első netokrata elnöke, hát tessék, meg is van. Ha viszont nem választják meg, akkor egyértelmű, hogy John McCain lesz az utolsó nem netokrata elnök” – véli a svéd polihisztor.
Mindezek ellenére Obama nincs könnyű helyzetben, hiszen annak ellenére, hogy rendkívül népszerű a fiatalok között, ez a generáció a legkevésbé megbízható, ha arról van szó, hogy el kell mennie szavazni.
