Az 1990 júniusában történtekről, – amit az első bányászjárás néven emlegetnek Romániában – korábban a katonai ügyészség folytatott vizsgálatot. Az ügyészek szerint Iliescu adta parancsba a hadseregnek, hogy június 13-án hajnalban szabadítsa fel a bukaresti Egyetem teret, ahol hetek óta tüntettek az általa vezetett hatalom ellen. A tiltakozók ugyanis Iliescu egy hónappal korábban aratott fényes választási győzelmében a kommunista rezsim visszarendeződését látták.
A tömeg a hadsereg közbelépése után sem nyugodott, ekkor a Zsil-völgyi bányászok özönlötték el a román fővárost, brutális közbelépésük pedig számos halálos áldozatot követelt. Emiatt a katonai ügyészek emberöléssel vádolták a volt államfőt, aki számára azonban tavaly nyáron kedvező döntés született az alkotmánybíróságon. A taláros testület ugyanis kimondta: katonai ügyészség nem vizsgálódhat civilek ellen, így az Iliescura vonatkozó aktát átutalta a főügyészség hatáskörébe.
Tavaly december elején Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze bejelentette: a főügyészség megcáfolja a katonai ügyészek vádiratát, ugyanis az eljárás során számos formai hibát követtek el. Kövesi azonban hozzátette: az Iliescu elleni vizsgálat nem zárult le, mert a főügyészség is folytatja vizsgálatát saját hatáskörben.
Ennek eredményét ismertették hétfőn. A civil ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy a katonai ügyészek által bemutatott jegyzőkönyv valóban bizonyítja: a június 13-án hajnalban végrehajtott tömegoszlatással Iliescu ugyan egyetértett, de az az akció reggelig lezárult. Az utána következő, a belügyminisztérium épülete előtt lezajlott tüntetés miatt viszont, – ahol már halálos áldozatok is voltak – Iliescut nem terheli felelősség – vélik a civil ügyészek.
A jelenleg szenátori mandátummal rendelkező Iliescu a nyáron jelentette be, hogy nem vesz részt jelöltként a november 30-i parlamenti választásokon, politikai pályafutását pedig csak a Szociáldemokrata Pártban (PSD) folytatja.
