A helyi parlamentek képviselőit Csecsenföldön, a Bajkálon túli, az Irkutszki, a Kemerovói és a Szahalini területen összesen nem egészen hatmillió állampolgár választhatja meg a pártlistákra, illetve – Csecsenföld kivételével – néhány egyéni jelöltre leadott voksaival. A jogszabályok eltérőek, de a lényeget tekintve nem ütköznek a szövetségi választási törvénnyel.
A választások mindenekelőtt abban térnek el az eddigiektől, hogy míg a kilencvenes években még több száz, de két évvel ezelőtt is 30 körüli párt versengett a képviselői helyekért, s még a tavaly decemberi duma-választásokon is 14 párt indult, ezúttal az Országos Választási Bizottság (CIK) jóváhagyását az induláshoz a legtöbb – 8 – szervezet Csecsenföldön, a legkevesebb, 6 szervezet pedig a Kemerovói területen nyerte el. A négy parlamenti párt mindenütt indult, s mellettük a Zöldek, az Orosz Hazafiak, a Népi Szövetség, a Béke és Egység Pártja és az agrárpárt állított jelölteket, de az utóbbiak mind csak egy-két területen.
A nap fő kérdése a dumában (az orosz parlament alsóházában) több mint kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország eredménye, mivel első ízben indul választáson, amióta Vlagyimir Putyin kormányfő az elnöke, és először vett részt a tévévitákban. Csecsenföldön és a Kemerovói területen szakértők szerint a helyi vezetés segítségével a listás választáson 80-90, illetve 75 százalékra s ez utóbbi helyen mind a 18 egyéni jelöltje bejutására számíthat. A további három területen csak mintegy 55 százalékos eredményben, s az egyéni jelölteket illetően változó sikerben reménykedhet. (Két területen egyébként az Egységes Oroszországgal már összeolvadt Agrárpárt nem volt hajlandó visszavonni jelöltjeit.)
A választásokra megfigyelőket küldött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODHIR). A biztonságon országszerte 70 ezer rendőr és belügyi kommandós őrködik.
