A közismert közel-keleti étel
a humusz, azaz csicseriborsókrém exportja jelentős
bevételt jelent mindkét ország számára.
Libanon azonban saját, védett termékének
tekinti az ételt, és azzal vádolja Izraelt, hogy
dollármillióktól esik el a zsidó állam
humusz exportja miatt – írja a The Guardian című brit napilap. Izraelben azonban szintén nemzeti
ételként tartják számon a humuszt,
körülbelül annyira, mint amennyire mi hungarikumnak
tartjuk a gulyáslevest (holott számos más
országban is elterjedt étel). Ennek ellenére az
Izraeli Élelmiszeripari Tanács és a
külügyminisztérium sem kommentálta az ügyet.
A Libanoni Iparszövetség
elnöke, Fadi Abboud lopással vádolja Izraelt,
amiért a libanoni konyha legkelendőbb termékét
sajátjaként érétkesíti. Miközben
elismeri, hogy Libanon is hibás, amiért sosem védette
le a humuszt, mint libanoni különlegességet. Abboud azt
állítja, hogy a lopással Izrael dollármilliókat
rövidíti meg Libanon exportbevételét.
A vád anyaga
nagyjából hasonló lesz Görögország
2002-es mizériájához, melynek végén
elnyerte a kizárólagos jogot a feta sajt elnevezés
használatára.
A hazánkban is egyre népszerűbb
étel valószínűleg először A XII.
században jelent meg a Közel-Keleten, Szaladin szultán
konyháiban. A humuszt sokszor tálalják falafelgolyókkal és salátákkal, mint például
a tabulé. A falafel zöldségből készült
fasírtot takar, melyet frissen sütve kínálnak
a humusz mellé. A tabulé salátát a
paradicsom és saláta mellett kásacitrom és
rengeteg fűszer teszi ízletessé.
Egyes források szerint az
Egyiptomiak javára írható a falafelkészítés
felfedezése, a tabulét és a humuszt pedig az
Ottomán Szíriából eredeztetik, aminek
területe körülbelül a mai Szíria, Libanon,
Izrael és Jordánia.
